Kovács Tibor

Nyomtatóbarát változat

Néhány szót szeretnék szólni az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség feladatairól, a területfejlesztésben betöltött szerepéről, a jelenleg ott folyó munkáról és a jövőbeni terveinkről. Először is szót kell ejtenem az Európai Unió regionális politikájáról általában, amely már magának az uniónak a megalakításától kezdve működik. Nyilván voltak támogatói és ellenzői is ennek, azonban a regionális politika folytatása mellett több érv szól, mint az ellenzők mellett.

Az európai regionális politika fontosabb dátumai és eseményei között első helyen kell említenünk az 1958-as évet, amikor megalapították az Európai Beruházási Bankot. Ez a bank a kezdetektől nem vissza nem térítendő segélyek, hanem kölcsönök formájában támogatja az unió regionális politikáját – tehát mindenkor el kell számolni a bank felé, be kell mutatni a fejlesztési projektek eredményeit. Ezért 1973–74-ben jelentős változást jelentett, amikor létrehozták az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, amelyet kifejezetten a regionális fejlesztés céljaira alapítottak, és amely a különböző leszakadó régiókat segítette – és segíti ma is – a felzárkózásban az Európai Unión belül. A következő fontos dátum 1989, amikor az Európai Unió kijelölte azt a hat célt, amelyek alapján a régiók a különféle strukturális alapok segélyeiből részesülnek. 1992-ben a maastrichti szerződés aláírásával ismét egy nagyon fontos lépés történt az egységesülés felé. Ekkor jött létre a NATS, a területi, statisztikai egységek rendszere. Ez gyakorlatilag az Európai Unió országainak azt megelőzően is létező közigazgatási egységeire épül, de egy egységes statisztikai adatbázist hozott létre – megkönnyítve ezzel a tervezés munkáját is. 2000-ben ismét fontos változás történt az Európai Unió regionális politikájában: összevontak néhány célkitűzést, és ettől kezdve ennek alapján folyik a támogatások odaítélése, vagyis az elmaradott régiók segélyezése a strukturális, illetve a kohéziós alapokból.

Magyarországnak a rendszerváltozás óta kitűzött célja az Európai Unióhoz való közeledés, majd a valamikori csatlakozás. Az Európai Unió is segíteni kívánta ezt a folyamatot, ezért létrehozta a Phare-programot, amely eleinte különféle programokat, beruházásokat támogatott. 1998-tól kezdve beszélhetünk a Phare új orientációjáról, hiszen ezután már kifejezetten csak intézményfejlesztési és egyes fejlesztési beruházásokra adtak pénzt. Magyarországon – az európai uniós csatlakozás követelményének eleget téve – 1996-ban megszületett a területfejlesztési törvény első változata. Volt azonban ennek a törvénynek néhány alapvető hiányossága: többek között az, hogy a törvény a régiókat önkéntes alapon szerveződő egységekként definiálta. Éppen ezért szükségessé vált a módosítása, ami 1999-ben meg is történt. Ezzel kötelező jelleggel létrehozták az 1998-as országos területfejlesztési koncepcióban lefektetett hét régiót.

Ezek egyike az Észak-alföldi Régió, amely három – Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg – megyéből áll. A törvény a régiók mellett a régiók regionális fejlesztési tanácsainak, illetve ezek munkaszervezetének létrehozását is kötelező jelleggel előírta. Ez alapján jött létre régiónkban a Regionális Fejlesztési Tanács, majd megalakult a munkaszervezet, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség is.

Az Európai Unióban a támogatások odaítélésénél alapvető elvárás, hogy komplex programok szülessenek. Ez alapján az Észak-alföldi Régióban jelenleg három tervezési folyamat folyik. Az egyik az Észak-alföldi Régió területfejlesztési koncepciójának, területfejlesztési stratégiájának és az operatív programoknak a kidolgozása.

A másik a nemzeti fejlesztési terv készítéséhez való hozzájárulás. A nemzeti fejlesztési terv az a területfejlesztési dokumentum, amelyet minden csatlakozás előtt álló országnak be kell nyújtania a csatlakozás előtt minimum hat hónappal. Az Európai Unió elvárása az is, hogy a nemzeti fejlesztési terv egyszerű és viszonylag rövid, de ugyanakkor átfogó is legyen – mintegy 150 oldalon tartalmazzon egy helyzetelemzést, vázolja fel az elérendő célokat, egy stratégiát, illetve magát az operatív programot is. A Nemzeti Fejlesztési Terv egy ágazati és egy regionális részből áll. Az ügynökség szerepe a nemzeti fejlesztési terv készítésében a régiós helyzetelemzés, stratégia és az operatív program kidolgozása. Jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Tervben a régió, a helyzetelemzés véglegesítésénél, illetve a stratégia és az elérendő célok kidolgozásánál tart.

A másik tervezési feladat – amely részben Phare-pénzekből valósul meg – a regionális felkészítő program kidolgozása. Ennek keretében érkezni fog a régióba egy olasz szakértő, aki 18 hónapig fog itt tartózkodni, hogy segítse a régió intézményrendszerének közelítését az EU elvárásaihoz.

A másik nagy csomópont a partnerség. Itt gyakorlatilag a regionális intézményrendszer fejlesztéséről van szó, a nemzetközi regionális kohézió erősítéséről. Nagyon fontos az ügynökség munkájában a Phare 2000-es programok koordinálása. A gyakorlatban ez egyrészt a kis- és középvállalkozások humán erőforrásai fejlesztésének koordinálását jelenti, de a kis- és középvállalkozások közötti együttműködések erősítése is, ami szintén Phare-támogatással valósul meg.

Meghatározó feladatunk az iskolákból a munkaerőpiacra kikerülők segítése is. Az ügynökség szerepe itt a különféle pályázatok kiírása, a pályázati anyagok összeállítása, illetve a későbbiekben a pályázatok befogadása, értékelése és a monitoring lesz. Ezenkívül feladataink közé tartozik a Regionális Fejlesztési Tanács üléseinek előkészítése és a döntéseiből folyó operatív feladatok elvégzése is.

• Euróna