Szeifert Ferenc

Nyomtatóbarát változat

A Bihari Önkormányzatok Szövetsége – amely 1991-ben kezdte meg a működését egyesületi formában – 38 település együtteséből áll. Az önkormányzati szövetség csak később döntött úgy, hogy gazdaságfejlesztési célok irányába indul el. 1996-ban kezdődött el ez a munka, amely országosan is kapcsolódik a területfejlesztési törvény előkészítési folyamatához. Ennek eredményeképpen 1998-ban kapta meg a Bihari Önkormányzatok Szövetségének 31 települése a Bihari Vállalkozási Övezet elnevezést. A vonatkozó törvények alapján így bizonyos adókedvezmények – amortizációs és más kedvezmények – illetik meg a térségben érintett gazdasági szereplőket. Mindez azon a felismerésen alapult, hogy saját magunk nem vagyunk képesek azoknak az eszközöknek az előteremtésére, amelyek gazdaságilag szükségesek a térség leszakadásának a megállításához, vagy akárcsak a leszakadás csökkentéséhez is.

Nagyon sok különféle program készült el ebben a fázisban a terület gazdasági fejlesztésére, hogy aztán a későbbiekben a határon túliakkal együttgondolkodva egy határon átnyúló régió gazdaságfejlesztési koncepciót alakítsunk ki. Magam is meglepődtem, mennyire pozitívan fogadták a határon túli települések képviselő-testületei a megkeresésünket. A pozitív hozzáállás mindenképpen segített abban, hogy térségünk is megkaphassa ezt a címet – amellyel az országban mára 11 térség rendelkezik.

A Bihari Önkormányzatok Szövetsége ebben a fázisban úgy döntött, hogy a vállalkozási övezetet feltétlenül működtetnie kell. Ezért hozta létre a Bihari Vállalkozási Övezet Menedzser Kft.-t, és döntött arról is, hogy az egyes települések – lakosságuk arányában – a későbbiekben mekkora összeggel támogassák ennek munkáját. Rendkívül fontosnak és kiemelendőnek tartom a Bihari Regionális Ipari Park megalakítását is.

Ezt követően létrehoztunk egy alapítványt, amelynek segítségével elsősorban az – akár a térségen kívüli – gazdasági szereplőket szerettük volna a támogatók körébe bevonni. Hozzáteszem: nem igazán sikeresen. Rendkívül fontos, hogy a megalakult munkaszervezeten keresztül számtalan pályázatot nyújtott be a Bihari Önkormányzatok Szövetsége, majd a később megalakult különböző területfejlesztési társulások, így például a Berettyóújfalu és Biharkeresztes központtal működő Határmenti Települések Területfejlesztési Társulata is.

Szeretnék megemlíteni néhány általunk elnyert pályázatot is. Az első fázisban megnyert pályázattal elkezdődött egy infrastrukturális fejlesztés, egy informatikai központ kialakítása és egy logisztikai központ alapjainak a megépítése. A Gazdasági, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium iparipark-infrastruktúra pályázati kiírására második alkalommal is benyújtottunk pályázatot. A térségi agrár-élelmiszeripari program kapcsán rendkívül fontos elmondani, hogy a Phare CBC második ütemében is megnyert egy pályázatot a Szövetség, a Menedzser Kft. közreműködésével, amely keretében négy különböző projekt kezdi meg majd a működését.

Végezetül visszatérnék néhány mondat erejéig a határon átnyúló együttműködés kérdésére, annak kilátásaira.

A legnagyobb problémát ezen a téren az elérhetőség, valamint a humán infrastruktúra hiányosságai jelentik. Úgy gondolom, hogy mind a román oldali, mind a magyar oldali Biharnak rendkívül hosszú időbe telik, míg ledolgozza örökölt hátrányos helyzetét. Ugyanakkor már látható jelei vannak annak, hogy az európai uniós tagság, illetve a román gazdasági növekedés következtében csökkenhet a leszakadás: néhány Romániában piacot kereső multinacionális cég már megjelent a térségben, és ők hídfőállásként kívánják felhasználni a Bihari Vállalkozási Övezet térségét.

• Euróna