Skip to main content

N&n galéria

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Az N&n galériában július-augusztusban Keszthely 1981 címen látható kiállítás. A bemutatásra kerülő anyag egy húsz évvel ezelőtti, mintegy 80 építész és csaknem 120 alkotó munkájának összességeként létrejött tervpályázat dokumentációja. A Konrád György által elmondott megnyitószöveg és a kiállítás képei a következő számban jelennek meg. A galéria nyáron is szeretettel várja a látogatókat a Hajós utca 39.-ben vagy a www.nagybalint.hu internetcímen.

Ezúttal Lakos Dániel és Belecz Péter Bútorok és tárgyak (május 3.-május 27.), illetve Jovánovits György Bagatell című kiállításának (május 30.-július 3.) megnyitószövegeit és a kiállításokról készült néhány képet mutatjuk be. A Bútorok és tárgyak kiállítást Enyedi Ildikó, a Bagatellt Janesch Péter nyitotta meg.

Az előző számból sajnálatos módon kimaradt a Perbáli Gyermekotthon két tervezőjének, Janesch Péternek és Karácsony Tamásnak a neve. Az érintettektől ezúttal is elnézést kérünk.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon