Skip to main content

Beszélő folyóirat, 12. szám, Évfolyam 6, Szám 11

Petri György: A Dunánál

Sajó András: „Jövő nincs”

Halmai Gábor: Jövő nincs?

Heller Ágnes: Miért is ne?

Kende Péter: Igaza van-e Petri Gyurinak?

P. K. VIII. oszt. tanuló dolgozata

Ludassy Mária: Prózai válasz

Barna Imre: Flaccus, öreg csont

Révész Sándor:

: Kronológia

Mink András: Afganisztán és a hidegháború vége

Litván György: „Ötvenhat csinált minket”

Bárdos András - Szakolczai Attila: „Mi a börtönben négy évig győztesnek éreztük magunkat”

Göncz Árpáddal az időszerű és időszerűtlen 1956-ról Bárdos András és Szakolczai Attila beszélget

Eörsi János: A zárszámadás mint állatorvosi ló

Kis János: Húsz év múltán

Szilágyi Sándor: Az ’56-os hagyomány a szamizdat Beszélőben

Orosz István: Uram, a krumpliszsákért jöttem

Hodosán Róza: Három történet

Krahulcsán Zsolt: „Ellenséges, ellenzéki csoportosulás”

Dokumentumok a Galamb utcai butikról

Nagy W. András: Érzelmes utazások a „másik Magyarországon”

Havas Fanny: Vasárnap estétől kedd reggelig a heti Beszélőben

Fencsik Flóra: Farkasvilág

: [Bevezető]

Ada Pál - Pető Iván: Hogyan lettem Ada Pál?

Szalai Pál: Csoóri és a mocsár

Lányi András - Lehrstück Mária: Széljegyzet egykori vitákhoz

Dékei Kriszta: Húsz év festői kor-képe

B. Nagy Anikó: Kedves „Pécsi Zoltán”!

(K. I.): Építőművész, ácsmester, galériaipari vállalkozó

Bence György: Békekötés és szakítás a történelemmel

: [Bevezető]

Eörsi István: Ön, a miniszterelnök, miért maradt távol Hóman Bálint temetéséről?

Farkasházy Tivadar: Mitől viselős Mikola István egészségügyi miniszter?

Kormánypárti interpelláció

Grecsó Krisztián: Miért lett gróf Zrínyi a viccek céltáblája?

Petőcz András: Hát szabad azt, hogy az óvodában is jelen legyen az ellenzék?

Interpelláció az Óvodaügyi Miniszternek

Petri Lukács Ádám: Mi lehet még ebből a Böbéből?

Podmaniczky Szilárd: Miért reszel az anyád mozarellát az én pizzámra is, mikor tudja, hogy utálom?

A mozarella-ügy

Tábor Ádám: Ki kihez képest milyen?

Interpelláció az általános politikai relativitáselmélet speciális magyarországi dimenziójának tárgyában

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon