Skip to main content

Kronológia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


aug. 16. Jelentés elfogadása nélkül fejezte be munkáját a Medgyessy Péter miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság. A bizottság MDF-es elnöke, Balogh László szerint a szocialista tagok akadályozták meg a kompromisszumos javaslat elfogadását, míg az MSZP-s Toller László alelnök szerint a jelenlegi ellenzék nem volt hajlandó elismerni, hogy minden érdemleges adatot megismert a bizottság.

Miközben Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányellenesnek nevezte az egyes közszereplők állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság működését, ami Mécs Imre szerint összeegyeztethetetlen az államfői poszttal, Járai Zsigmond és Boros Imre beismerte, hogy kapcsolatban állt a kádárista titkosszolgálatokkal.

aug. 17. Már 14 ezren dolgoztak a dunai gátakon, egyes helyeken katonák mellett rabokat is vezényeltek a védekezési munkálatokra. A folyó a következő napokban tetőzik Budapesten 849 cm-rel, ezért, illetve tekintettel az árvíz okozta többmilliárdos kárra, az augusztus 20-i tűzijáték elhalasztása mellett dönt a kormány.

aug. 20. Miközben a parlamenti pártok különböző helyszíneken ünnepelték a nemzeti ünnepet, az FKgP nagyválasztmánya újra elnökké választotta Torgyán Józsefet. A döntést a következő napokban bíróság előtt megtámadja Gordos Dénes volt elnökségi tag.

aug. 24. A Magyar Hírlap megbízható forrásokra hivatkozva közzétette tizenegy volt kormánytag névsorát, akiket szerintük a Mécs-bizottság vizsgálatai alapján érintettnek talált. Mécs bejelentette: bár a lapnak nem volt joga az adatok nyilvánosságra hozatalához, nem tervez jogi lépéseket az MH ellen. A lista helyességét néhány napos hallgatás után a bizottság tagjai is megerősítik, ugyanakkor kiderült az is, hogy az érintettség fogalmát meglehetősen szélesen értelmezte a bizottság: olyanok is felkerültek a listára, akiket pusztán megkíséreltek beszervezni az állambiztonsági szolgálatok.

aug. 26. Jogerős ítéletben arra kötelezte a bíróság az MFB-t, hogy hozza nyilvánosságra: 1999 után hány esetben kötött szerződést autópálya-építésre, és mely szerződéseknél mellőzték a közbeszerzési eljárást.

aug. 28. A miniszterelnök által felkért szakértői bizottság arra a következtetésre jutott, hogy népszavazást kell tartani hazánk európai uniós csatlakozásáról. Medgyessy Péter szerint erre jövő tavasszal kerülhet sor.

Ragáts Elemér, a televízió ügyvezető alelnöke bejelentette: belső vizsgálatok másfél hónap alatt 6,2 milliárd forintnyi indokolatlan kiadást mutattak ki az MTV gazdálkodásában az elmúlt években.
A Transparency International évente kiadott korrupciós indexében hazánk két helyet rontva tavalyi eredményén a 31. helyet foglalja el a vizsgált 102 ország között.

Az esztergomi polgári körök képviselői több száz levelet és képeslapot adtak át Szili Katalinnak, a parlament elnökének, amelyben az általuk vélelmezett, a július 4-i hídlezárások és tüntetések elleni rendőri fellépés során elkövetett túlkapások kivizsgálását kérik. Négy nappal később a PKKB megszüntette a Babinecz László ellen a hídlezárás szervezésében játszott szerepe miatt indított eljárást.

aug. 30. A polgári körök Szabadság téri nagygyűlésén Orbán Viktor felvetette, hogy két, a jobb-, illetve a baloldal felügyelete alatt álló közszolgálati tévécsatorna létrehozására lenne szükség. Néhány hét múlva bejelenti, hogy pártja törvényjavaslatot nyújt be és népszavazást kezdeményez erről, miután valószínűtlen, hogy a kormánypártokkal meg tudnának egyezni.

szept. 2. Megnyitotta kapuit Budapesten az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem.

szept. 3. Az MDF frakciójának elhagyására szólította fel az országos elnökség Boros Imrét, miután kiderült: a volt Phare-miniszter együttműködött a kommunista titkosszolgálatokkal, bár korábban ezt tagadta.
Egy 14 éves tótújfalusi lány lelőtte az őt és anyját rendszeresen bántalmazó, szexuálisan zaklató mostohaapját.

szept. 4. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen és hanyag kezelés gyanújával tett feljelentést a GYISM új vezetése ismeretlen tettesek ellen a jogelőd ISM gazdálkodása kapcsán.

szept. 5. Az ÁSZ vizsgálati jelentése számos szabálytalanságot tárt fel az ÁVP Rt. gazdálkodásában. Szerintük ezek következménye a szervezet veszteségessége.

A Történeti Hivatal vezetője bejelentette, hogy tényleg kivitték az irattárból 1995-ben egy SZDSZ-es politikus iratait. Az elkövetkező hetekben kiderül, hogy az érintett Szalay Gábor volt GM-államtitkár, akit sikertelenül próbált annak idején beszervezni az elhárítás. Bár a papírok másolata megtalálható a dossziéjában, az eredeti okmányok fellelhetetlennek bizonyulnak.

szept. 8. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége állami segítséget kért a szőlőtermelőknek, akiknek költségeit a szőlő kilónkénti negyvenforintos felvásárlási ára nem fedezi, ellenkező esetben demonstrációkat helyeztek kilátásba.

szept. 9. A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja zárt ülésén frakcióvezető-helyettessé választotta Pokorni Zoltánt. A párt bejelentette, hogy jogi lépéseket fontolgatnak a tv2 ellen, mert a Big Brother sorozat egyik szereplője fasiszta beállítottságúnak és cigány származásúnak nevezte Orbán Viktort.

szept. 10. A Katonai Ügyészség eljárást kezdett a salgótarjáni határőr-igazgatóság 28 munkatársa ellen, mert a tiszthelyettesek pénzt fogadtak el a határátléptetés gyorsítása fejében.

A kormány megszüntette a gépjárművek kötelező biztosításánál a díjplafon hatósági megállapítását.

Jászladányban demonstrációt tartottak azok a szülők, akik gyermeküket az alapítványi iskolába kívánják járatni, és melynek működési engedélyét a minisztérium visszavonta. Egyben bejelentették, hogy tiltakozó akcióikat egészen addig folytatják, míg meg nem indulhat az oktatás az iskolában. Ennek érdekében pert is indítanak az oktatási miniszter döntésének megváltoztatása érdekében.

szept. 11. A családtámogatási rendszer módosításáról folytatott parlamenti vitában Csehák Judit bejelentette, hogy szeptembertől visszamenőleg 20%-kal szándékoznak emelni a családi pótlék összegét.

szept. 12. A Pest Megyei Bíróság megsemmisítette a megyei közgyűlés határozatát népszavazás kiírásáról, arról a kérdésről, hogy elszakadjon-e a megye Budapesttől, és alakítson-e külön eurorégiót. A bíróság szerint egy ilyen döntés az Országgyűlés hatásköre.

szept. 13. Orbán Viktor azt javasolja az ellenzéki pártoknak, hogy kössék feltételekhez az uniós csatlakozáshoz szükséges, kétharmados parlamenti támogatást igénylő alkotmánymódosítások megszavazását.

A kormányszóvivő bejelentette: új területfejlesztési programot indítanak, mert az elmúlt időszakban is tovább nőttek a különbségek az ország régiói között, és így öt helyett hétre emelkedett a hátrányos helyzetű régiók száma. A program keretében megújítják a kistérségi megbízotti rendszert is.

A szakértői munka időigényessége miatt a rendőrség a nyomozási határidő meghosszabbítását kérte az Országimázs Központ és a Happy End Kft., illetve az Ezüsthajó Kft. szerződéseinek ügyében.

szept. 16. Az Agrárgazdasági Tanács ülésén megállapították, hogy az ágazat nyereségesen zárta a tavalyi évet. Az agrárkivitel értéke 2,5 milliárd dollár volt, a behozatalé 1,1 milliárd, miközben az illetékes tárca 213 milliárd forintból gazdálkodhatott.

A bíróság első fokon helyreigazításra kötelezte a Magyar Nemzetet, mert olyan iratot közölt Medgyessy Péterről, amelynek hitelességét nem tudta bizonyítani. A kérdéses irat szerint a D-209-es szt-tiszt III/III-as jelentéseket is írt volna.

szept. 17. Az Országgyűlés megalapította a Nagy Imre Érdemrendet.

A honvédelmi miniszter úgy döntött, hogy a jövőben visszaállítják a bevonulók kötelező pszichológiai vizsgálatát, miután a közelmúltban három újonc is öngyilkosságot követett el.

szept. 18. Az ÁSZ elnöke szerint a 2001-es költségvetés végrehajtása – néhány kivétellel – minden fejezetben törvényes volt.

szept. 20. A kormány bejelentette, hogy újabb száznapos program keretében 1 milliárd forintot költenek a kisvállalkozások fejlesztésére. Emellett módosítani akarják a Munka törvénykönyvét, hogy a jövőben azok az édesapák, akiknek gyermeke született, egyhetes fizetett szabadságra legyenek jogosultak.

Orbán Viktor felkérte a Professzorok Batthyány Körét, hogy dolgozzanak ki egy úgynevezett Szent István fejlesztési tervet, amelyben meghatározzák, hogy milyen pályán kell haladnia Magyarországnak az elkövetkező 10-11 évben.

Két szükséglakást és konténereket ajánlott fel a paksi önkormányzat annak a negyven romának, akiket kitelepítettek Bedőtanyáról, és akiket a környező települések nem hajlandók befogadni.

szept. 22. László Csaba pénzügyminiszter a kormányülés után bejelentette: jövőre jelentősen csökkennek az adóterhek, miután a 20%-os adókulcs 650 ezer, a 30%-os 1 millió 350 ezer forint jövedelemnél lép életbe, és csak az e fölötti bevételek után kell majd a 40%-os sávban adózni. Az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) felső határát 15 millió forintban határozták meg.

szept. 23. Görgey Gábor bejelentette, hogy jövőre csaknem 1 milliárd forintra nő a Nemzeti Kulturális Alap által elosztható összeg.

szept. 24. Lezárták a családjogi törvény módosításának általános vitáját. A javaslatot, mely szerint a jövőben a férjnek is joga lesz felvenni felesége nevét, illetve a házasulandók össze is kapcsolhatják családnevüket, minden frakció támogatta.

A Legfelsőbb Bíróság a házi őrizet szabályainak sorozatos megszegése miatt újra előzetes letartóztatásba helyezte Tasnádi Pétert.

szept. 25. Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke a parlamentben számolt be az általa vezetett szervezet elmúlt évi tevékenységéről. Többek között kiemelte, hogy a jövőben lehetővé kell tenni, hogy az ÁSZ a közpénzek mozgását egészen a „végfelhasználókig” nyomon követhesse.
Az MTV elnökjelöltjeinek meghallgatása napján ismeretlen tettesek feltörték Friderikusz Sándor mobiltelefonjának hangpostafiókját, és az interneten közzétették az egyik üzenetet, melyben Lendvai Ildikó az MSZP támogatásáról biztosítja Friderikuszt.

szept. 26. Befejezte munkáját a kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság, amely az ellenzéki tagok kivonulása miatt nem tudott zárójelentést készíteni. Így a kormánypártiak levélben számolnak be munkájuk eredményéről az Országgyűlés tagjainak.

46 rendbeli rablás és fegyveres támadás miatt jogerősen tizenhét év fegyházbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság Ambrus Attilát.

Tanúvallomást tett az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán az agrárminisztérium korábbi munkatársainak utazásai kapcsán Torgyán József, aki korábban az első idézésnek nem volt hajlandó eleget tenni.

szept. 27. A kormány döntött a gyermekek után járó lakásépítési támogatások összegéről: egy gyermek után 500 ezer, míg a második és a harmadik gyermek után 1,1 millió forint illeti a szülőket. Az első két gyerek után járó összeget meg is előlegezik azoknak, akik meghatározott időn belül vállalják a két gyermeket.

László Csaba pénzügyminiszter bejelentette, hogy állami vállalatok értékpapírjaira válthatják be kárpótlási jegyeiket a tulajdonosok az elkövetkező két évben.

17 tudós és közéleti személyiség részvételével, Lezsák Sándor elnökségével megalakult a lakiteleki népfőiskolán a Magyar Nemzetpolitikai Társaság, amely minden olyan, az uniós csatlakozással kapcsolatos kérdésben véleményt kíván formálni, amely a magyarság nemzeti érdekeit érinti.

Gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség a Millenáris Kht. volt ügyvezetőjét, Berkecz Józsefnét a gyanú szerint jogtalanul magas, 36 milliós végkielégítése és a plusz 10 milliós hallgatási díj kapcsán, valamint mert 7 milliós szolgálati autóját sem adta le. Néhány nappal később őrizetbe vették az igazgatónőt, ugyanis időközben már 1 milliárd forint eltűnése ügyében folyik a nyomozás.

szept. 29. Lamperth Mónika belügyminiszter bejelentette: önkormányzati szolgáltató központot nyit a BM, ahol az érintettek közvetlenül férhetnek hozzá az uniós csatlakozással kapcsolatos információkhoz, adatokhoz.

szept. 30. Új elnöki pályázatot tesz közzé az MTV kuratóriumának elnöksége, miután hiába kapta meg Baló György az elnökség kétharmadának szavazatát, a civil kurátorok leszavazták.

okt. 1. Az Országgyűlés 193 igen szavazattal két nem ellenében döntött arról, hogy felállítanak egy nyolctagú (4 kormánypárti, 4 ellenzéki) bizottságot az APEH 1998 és 2000 közötti működésének vizsgálatára.

okt. 2. A Honvédelmi Minisztérium vezetése bejelentette: iratokkal bizonyítható, hogy az előző vezetés a kormányváltás előtt nem sokkal a piaci ár töredékéért akart ingatlanokat eladni. A tranzakciókat leállították.

Emberiségellenes bűntett miatt felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki a bíróság Erdész Józsefre, az 1956-os Kossuth téri sortűzper egyetlen vádlottjára.

okt. 4. Kiss Péter munkaügyi miniszter bejelentette, hogy a közalkalmazottak béremelését mindenütt szabályosan hajtották végre. Ez 92 milliárd forintjába került a költségvetésnek, további 45 milliárdot szánnak az eladósodott gazdák és 15 milliárdot az elemi kárt szenvedett termelők megsegítésére. Áder János szerint viszont a kormánynak elnézést kellene kérnie a pedagógusoktól és az egészségügyben dolgozóktól, mert nem mindegyikük jövedelme emelkedett 50%-kal.

Hamis bombariadó miatt vissza kellett fordulnia a Malév New Yorkba tartó járatának. Az elkövetkező napokban még három járat fordult vissza bombafenyegetések miatt. A negyedik, párizsi járat esetében a rendőrség egy nap alatt azonosította és őrizetbe vette a fenyegetőt.

okt. 5. Az Országos Választási Bizottság elutasította a Fidesz panaszát, amely szerint sérül az esélyegyenlőség az önkormányzati választások során, ha betartják azt a belügyminiszteri rendeletet, hogy a szavazólapokon nem a használt betűk nagyságának, hanem a pártok emblémái méretének kell azonosnak lennie.

okt. 7. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökhelyettese, Janza Péter bejelentette, hogy a szervezet eddig 10 cégnél talált törvénytelenségre utaló jeleket az Orbán-kormány idejéből, amelyek elsősorban az állami források felhasználásához kapcsolódnak.

Egy év, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre és 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélték jogerősen Várhegyi Attilát hűtlen kezelés miatt, amit szolnoki polgármesterként követett el. Várhegyi a parlament hivatalos eljárását megelőzendő lemondott képviselői mandátumáról.

okt. 8. Bejelentették, hogy a Fidesz frakciója nem vesz részt a parlament október 23-i megemlékezésén, mert a kormánypártok nem járultak hozzá az '56-os szervezetek képviselőjének felszólalásához. Az MDF viszont részt vesz az ünnepségen, és elnöke fel is fog szólalni, jelentette be Boross Péter. Jelen lesz Mádl Ferenc is, de nem kíván megszólalni.

Okt. 9. Az Európai Bizottság idei országjelentése szerint Magyarország megfelel az uniós csatlakozás kritériumainak, ugyanakkor a jelentés fenntartásokat fogalmaz meg a korrupcióval, a romák társadalmi integrációjával és a közigazgatás egyes területeivel kapcsolatban.

A Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője átvette a Parlamentben az aláírási íveket, amelyeket a polgári körök fogalmaztak meg a törvényesség és a sajtószabadság helyreállítása érdekében, és hetvenezren írtak alá.

okt. 10. A Svéd Királyi Akadémia Kertész Imrének ítélte az idei irodalmi Nobel-díjat.

okt. 11. Medgyessy Péter bejelentette: a kormánypártok azt javasolják, hogy 2003. március 15-én tartsák meg az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazást. A Fidesz képviseletében Szájer József, a külügyi kabinet vezetője jelezte: pártja korainak tartja az időpontot.

Orbán Viktor egy makói nagygyűlésen arra hívta fel a szavazatszámláló bizottságok majdani tagjainak figyelmét, hogy az önkormányzati választások alatt egy percre se hagyják el a szavazóhelyiségeket, mert ezzel alkalmat teremtenek a manipulációkra.





























































































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon