Skip to main content

Kronológia

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


ápr. 16. A törvényben előírtaknak megfelelően az Orbán-kormány januárig visszamenőleg 4,5 százalékos nyugdíjemelést hagyott jóvá.

Vidéki kampánykörútján Orbán Viktor elsősorban a kisgazdákat, a kisgazda érzelmű embereket, az egyetemistákat, a főiskolásokat, a felsőfokú tanulmányokra készülőket, valamint a „másképpen gondolkodókat” kívánta meggyőzni ahhoz, hogy a második fordulóban a polgári erők a választást megfordítsák.

Az MSZP sajtótájékoztatón kifogásolta, hogy a kormány utolsó óráiban 322 milliárd forintot juttat a Vegyépszernek, miközben több helyen hiányoznak még az útépítéshez szükséges engedélyek, földkisajátítások és a jóváhagyott útvonaltervek.

ápr. 17. Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPP elnöke fogadta az Egyesült Államok budapesti nagykövetét. Az eszmecsere után elhangzott, hogy az amerikai kormány kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik mindkét magyarországi nagy politikai párttal.

Szabó János honvédelmi miniszter szerint nem volt törvénysértő, hogy a honvédség hangosította a Fidesz Kossuth téri választási rendezvényét. A vezérkari főnök korábban megtiltotta, hogy a hadsereg bármilyen módon részt vegyen a kampányban.

Bűncselekmény hiányában megtagadta a nyomozást a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal Áder János parlamenti elnök ügyében, aki korábban adatokat közölt arról, hogyan szavaztak az egyik kőbányai börtönben fogva tartottak.

ápr. 18. Medgyesy Péter a kereskedelmi és iparkamara ülésén határozottan cáfolta, hogy a kötelező kamarai tagság újbóli bevezetését fontolgatnák.

Pokorni Zoltán bejelentette, hogy a Fidesz neves közéleti személyiségek védnökségével Demokrácia Központot hozott létre, amelynek felállítását az „ezres nagyságrendű” választási visszaélésekkel indokolta.

Az OVB elutasította azt a százezer aláírással támogatott indítványt, amely konkrét bizonyítékok nélkül a szavazatok országos újraszámolását kezdeményezte.

Több ezres fáklyás tüntetés Budapesten a polgári jövő folytatása mellett.

ápr. 19. Budapesten tartotta közös kampányzáróját az MSZP és az SZDSZ. Eközben Orbán Viktor üzenetértékűnek nevezte, hogy a Fidesz nem a fővárosban, hanem egy kistelepülésen, Szeremlén tette ugyanezt. Beszédében hangsúlyozta, hogy nem pártok közt kell választani, hanem azt kell eldönteni, hogy milyen világban folytatódjék az élet.

Az MSZP és a Fidesz kölcsönösen azzal vádolta egymást, hogy félrevezető szóróanyagokat juttatott el a választókhoz.

ápr. 21. A kormányváltó erők győzelmét hozták az országgyűlési választások. Az MSZP 178, az SZDSZ 20, még a közös listán szereplő Fidesz és MDF 188 mandátumot szerzett. Dávid Ibolya és Orbán Viktor elismerte a választási vereséget, és gratulált a győzteseknek. Medgyessy Péter a második fordulót követő éjszakán leszögezte, hogy haladéktalanul megkezdi a koalíciós tárgyalást az SZDSZ-szel. Kuncze Gábor pedig kizárta az együttműködés lehetőségét a Fidesszel.

ápr. 22. Ficzere Lajos, az OVB elnöke kijelentette, hogy a rendszerváltás óta a legmagasabb részvétel mellett megtartott választások az alkotmányos és törvényes rendelkezéseknek megfelelően zajlottak.

Csurka István, a MIÉP elnöke a választások mindkét fordulóját törvénytelennek, az eredményt pedig elfogadhatatlannak nevezte. A párt 565 rendbeli választási bűncselekmény miatt tett feljelentést a rendőrségen, amelyek ügyében a nyomozóhatóság a nyomozást később megtagadta.

ápr. 23. A Fidesz és az MDF elfogadhatatlannak tartja, hogy a külföldiek termőföld-vásárlásra vonatkozó hétéves tilalmát lecsökkentsék. Kovács László MSZP-elnök szerint erről szó sincs, a szocialisták inkább a határidő meghosszabbítását kívánják elérni.

Az ügyészség szabadlábra helyezte a tízmilliárdos vecsési számlaügy gyanúsítottjait.

ápr. 24. Huszonnégy képviselővel önálló frakciót alakít az MDF – jelentette be Dávid Ibolya.

ápr. 25. Jogi gengszterizmusnak nevezte Kuncze Gábor, hogy az OVB nem utasította egyből el azt a véleménye szerint első ránézésre is jogi képtelenségnek tűnő beadványt, amely a töredékszavazatok alapján kiszámított listás mandátumok kiosztásának eddigi gyakorlatát kifogásolja. Másnap az OVB visszautasította a politikus kijelentését, még a bizottság – az eddigi gyakorlatot jogszerűnek nyilvánítva – elutasította az indítványt.

László Csaba pénzügyminiszter-jelölt közölte, hogy jó együttműködésre törekszik a nemzeti bankkal, sem szakmai, sem személyi ok nincs, ami rontaná a közös munkát.

ápr. 26. Magyarországon nincs meg a törvényi alapja annak, hogy egy közösséget ért támadás esetén annak egyik tagja a saját nevében kérjen jogvédelmet – vélekedett az a bíróság, amelyik elutasította azt a keresetet, amelyben egy magánszemély annak a megállapítását kérte, hogy Hegedűs Lóránt a zsidók kirekesztésére buzdító cikke személyében sértette meg őt, mint a magyarországi zsidó közösséghez tartozót.

ápr. 29. A Legfelsőbb Bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította el a töredékszavazatok beszámításával kapcsolatos kifogásokat, mivel az erről szóló döntést az OVB jogértelmezésként hozta meg.

A Fidesz nem a hagyományos ellenzéki szerepre készül – jelentette be Szájer József.

ápr. 30. Majd' négyszázezer hektár földterület versenytárgyalás formájában történő azonnali értékesítéséről döntött a kormány, mert – amint azt Orbán Viktor mondta – enyhíteni kell az „országosan érzékelhető földéhséget”. A döntést élesen bírálta az MSZP és az SZDSZ is, míg öt agrár-érdekképviselet az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a kormányhatározatot.

máj. 1. A szakszervezeti szövetségek közös városligeti ünnepén Medgyessy Péter önálló munkaügyi tárca felállítását jelentette be.

máj. 2. Az MSZP és az SZDSZ megállapodott arról, hogy szeptembertől átlagosan 30 százalékkal nőnek az egyetemi és főiskolai ösztöndíjak, a nyugdíjasok egyszeri, átlagosan 19 ezer forint összegű nyugdíj-kiegészítést kapnak, bevezetik a diplomás minimálbért, illetve tanévkezdéskor a gyereket nevelők kéthavi családi pótlékra számíthatnak.

Balsai Istvánt választották frakcióvezetőnek az MDF képviselőcsoportjában.

máj. 3. A Fidesz „csatlakozik” ahhoz a népi kezdeményezéshez, amely törvénymódosítással kívánja elérni a szavazatok újraszámlálását. A párt elnökségi üléséről kiszivárogtatják, hogy Schmitt Pált, az MOB elnökét, berni nagykövetet indítják az őszi főpolgármester-választáson.

máj. 4. Minden választási kifogást elutasított a Legfelsőbb Bíróság, és ezzel hivatalossá vált az április 21-én kialakult választási eredmény.

Az FKGP nagygyűlése Réti Miklóst választotta a párt elnökévé. Torgyán József párttagságát felfüggesztették, és fegyelmi eljárást indítottak ellene. A bíróság később érvénytelenítette a plénum összes határozatát.

máj. 6. Pokorni Zoltán hazugságnak nevezte, hogy a Fidesz szocialista képviselőket akarna megvásárolni.

máj. 7. Orbán Viktor a Várban tartott nagyszabású gyűlésen arról beszélt, hogy a polgári erők nem lesznek ellenzékben, mert „a haza nem lehet ellenzékben”. A leköszönő miniszterelnök arra kérte az egybegyűlteket: hozzanak létre polgári köröket, hogy egyszerre mozdulhassanak, ha meg kell védeni az elmúlt négy év vívmányait.

Vízi E. Szilvesztert választotta az MTA közgyűlése a tudóstestület elnökévé.

máj. 8. Pokorni Zoltánt választotta frakcióvezetőnek a Fidesz képviselőcsoportja.

László Csaba szerint az új kormány nem látja szükségesnek a Mol gázüzletágának állami felvásárlását.

máj. 9. Bestiális tömegmészárlás Móron. A nyolc áldozatot követelő bankrablás tettesei után indított, ügyészségi felügyelet mellett folyó nyomozás során két korábban büntetett férfira terelődött a gyanú. Egyikük néhány nappal később feladta magát, és tagadta, hogy bármi köze lenne a bűncselekményhez.

Kuncze Gábort választották az SZDSZ frakciójának élére.

máj. 10. Az MFB többségi tulajdonában lévő Defend Kft. taggyűlésén a tulajdonosok Csintalan Sándort, egykori szocialista pártvezetőt választották meg a cég ügyvezetőjének a leköszönő Földi László helyett.

A Fővárosi Bíróság jelentősen súlyosbította annak az öt fiatalnak az ítéletét, akik ledöntötték a városligeti Regnum Marianum templom helyén álló fakeresztet. A vádlottak két évre felfüggesztett tíz, illetve nyolc hónapos börtönbüntetést kaptak a korábbi pár napos közmunkával szemben.

máj. 11. Kövér Lászlót választották a Fidesz Országos Választmányának elnökévé.

máj. 14. Orbán Viktor nem vállal semmiféle párt- vagy parlamenti tisztséget, feladata a jövőben a polgári oldal integrálása lesz – közölte Pokorni Zoltán.

Bűncselekmény hiányában megszüntették a Gresham-palota eladása körüli lobbiügy miatt, mások mellett Medgyessy Péter ellen indított nyomozást.

máj. 15. Megalakult az új parlament. Mádl Ferenc Medgyessy Pétert az MSZP miniszterelnök-jelöltjét kérte fel kormányalakításra. Az Országgyűlés elnöke Szili Katalin lett.






















































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon