Plesz Antal

Vissza a főcikkhez →

1. Az építés ember-építéssel kezdődik, az autonóm emberé;

2. A mestertől emberi tartás és szakma egyaránt tanulható;

3. A mestert tanítványai választják és becsülik;

4. A mester nem a tömeget menti, de az egyént nemesíti;

5. Mesterré az önjelölés és közönségsiker nem emel;

6. Az a tanítvány válik mesterré, aki többet ad tovább;

7. A műhely szelleme bizalomra és kölcsönös felelősségre épül;

8. A műhelyben a meggyőzés eszköze a beláttató értelem;

9. A műhelyben a feladat ürügy, a tudás eszköz csupán;

10. A műhelyben nincs munkafegyelem, de munka van és fegyelem;

11. A műhelyben nincs korkülönbség, csak kor van és különbség;

12. A műhely a munka, a játék, az alkotás és hangulatteremtés ünnepi helye.

1998

• Kultúra