Pesti Központi Kerületi Biróság.
15.B.21551/1964/9.
A NÉPKÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Pesti Központi Kerületi Biróság, Budapesten az 1964 évi szeptember hó
30.napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő
Itéletet.
A biróság az 1964 évi április hó 30.napjától kezdve 1964 évi junius hó 18.nap-
jáig előzetes fogvatartásban volt, de azóta szabadon lévő:
I.r.HAJNÓCZY BÉLA vádlottat /: aki 1942 évi augusztus hó
10. napján Porcsalma községben született, Bp.XVII.ker. Rákoshegy, Ferihegyi
ut 73.szám alatti lakos, apja: néhai Hajnóczy Béla, anyja: Csóti Erzsébet,
nős E. B-vel, gyermektelen, AU-III.538484., magyar állampolgár és
anyanyelvü, gépkönyvelő gyakornok az Országos Számitástechnikai és Ügyvitel
Szervező Vállalatnál, Bp.VIII.Kun Béla tér 2., havi keresete 1000 Ft., vagyon-
talan, feleségének egy családi háza van, katona nem volt, gimnáziumi érettségit
tett, büntetlen előéletü :/
bünösnek mondja ki 1 rb. közösség megsértésében.
Ezért őt 6 /Hat/ hónapi javitó nevelő munkára itéli
10 /Tiz/ százalékos bércsökkentés mellett.
Azonban a biróság a vádlott által 1964 évi április hó 30.napjától 1964
junius hó 18. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott javitó
nevelő munkába beszámitja akként, hogy az előzetes fogvatartás minden egyes
napja 2 /Kettő/ napi javitó nevelő munka letöltésének felel meg.
Végül a biróság kötelezi I.r.Hajnóczy Béla vádlottat, hogy az ez ügyben eddig
felmerült 34 /Harmincnégy/ Forint és az ezután esetleg felmerülő bünügyi
költséget az államnak megtéritse.
A kiszabott javitó nevelő munkát köteles a vádlott jelenlegi munkahelyén,
Bp.VIII.Kun Béla tér 2.szám alatti Országos Számitástechnikai Vállalatnál,
jelenlegi beosztásában letölteni.
Figyelmezteti a biróság a vádlottat, hogy amennyiben munkakötelezettségének
alapos ok nélkül nem tesz eleget, vagy a munkafegyelmet sulyosan sértő maga-
tartást tanusit, - a biróság a javitó nevelő munkának e körülmények bekövetkez-
tekor még hátralévő részét szabadságvesztésre fogja átváltoztatni.
Felhivja a biróság a vádlott most megnevezett munkaadóját, hogy a bércsökkentés
cimén levont összegeket a Budapesti Megyei Börtön 100.801-K-95 számu
bevételi számlájára köteles befizetni.
. / .
15.B.21551/1964/9.
- 2 -
Ellenben a biróság
a szabadon lévő:
II.r.VÁSZOLYI ERIK /: 1933 március 24-én Budapesten született,
apja: Vászolyi Gyula, anyja:Funiák Olivia elhalt, AU-III.819969., nős
N. M. B. szovjet tanárnővel, magyar állampolgár, Bp.IX.ker.
Szamuelly u.60.szám alatti lakos, a cselekmény elkövetésekor gimnáziumi tanár
volt a Bólyai János általános gimnáziumban, jelenleg aspiráns a Tudományos
Minősitő Bizottságnál,Bp..V.Széchényi rakpart 3., havi keresete 1850 Ft.,
vagyontalan, katona volt, tartalékos tizedes, tudomány egyetemet végzett,
magyar szakos tanár, magyar anyenyelvén kivül oroszul beszél, büntetlen
előéletü :/
vádlott ellen bünpártolás miatt inditott bünvádi eljárást megszün-
teti és Vászolyi Erik II.r. vádlottat
figyelmeztetésben részesíti.
Kötelezi azonban a biróság II.r.Vászolyi Erik vádlottat, hogy az eddig felmerült
34 /Harmincnégy/ Forint és az ezután esetleg felmerülő bünügyi költséget
az államnak megtéritse.
Végül a biróság egyetemlegesen kötelezi I.r.Hajnóczy Béla és II.r.Vászolyi
Erik vádlottakat, hogy kártérités cimén a Budapesti IX.kerületi Házkezelési
Igazgatóságnak /Bp.IX.ker.Ráday u.5./ 920/1964. ikt.számra hivatkozással
az 1db. összetört rud értékeként 21 /Huszonegy/ Forintot a jelen itélet
jogerőre emelkedésétől számitott 30 /Harminc/ nap alatt megfizessenek.
Indokolás:
A biróság a tárgyalás adatai alapján az alábbi tényállást állapitotta meg:
A vádlottak személyi körülményei:
I.r.Hajnóczy Béla vádlott örökbefogadott gyermek, szülei ismeretlenek, nevelő
apja ügyvéd volt. Iskoláinak elvégzése után különböző munkahelyeken dolgozott
rövidebb ideig. Levelező, illetve esti tagozaton szerzett gimnáziumi érettségit.
Utóljára az Iskolai Taneszközök Gyárában volt betanitott munkás, jelenleg
azonban a rendelkező részben irt munkahelyen dolgozik. Környezetében eddigi
magatartása ellen semmiféle kifogás nem merült fel. Bár testi hibája nincs,
idegbetegség miatt 1963 májustól szeptemberig, majd 1964 juliustól kezdve is
kezelés alatt állt. Nős, felesége keresete havi 800 Ft.
II.r.Vászolyi Erik vádlott édesapja 1945 előtt adóhivatali tisztviselő volt,
majd a felszabadulás után statisztikusként dolgozik, jelenlegi munkahelye
A BUVÁTI. Édesanyja háztartásbeli volt, 1947 évben meghalt. Egyik testvére
laboráns, másik testvére tanitónő. 1956 évben végezte az egyetemet. Ezután Süme-
gen volt egy éven át kulturház igazgató. 1957-től a Bólyay János Általános
Gimnáziumban magyar-szakos tanárként müködött. Jelenleg aspiráns a TMB-nél.
1956 évben nősült először, feleségétől 1958-ban vált el, miután egy évi együtt-
élés után életközösségüket megszakitották. 1959-ben kötött házasságot N. N. B.
orosz tanárnővel, akivel jelenleg is együttél. Felesége a
Lumumba Egyetemen tanárként dolgozik. Annak havi keresete 1200 Ft. Házasságuk-
ból egy kiskoru gyermek született, aki jelenleg 4 éves.
. / .
15.B.21551/1964/9.
- 3 -
A cselekmény:
I.r.Hajnóczy Béla vádlott érdeklődést tanusit az irodalom iránt. Gimnáziumi
tanulmányai alatt ismerkedett meg Vászolyi Erik II.r.vádlottal, aki tanárja is
volt és irodalmi érdeklődése révén kerültek közelebbi ismeretségbe olymódon,
hogy néhány esetben felkereste Hajnóczy Vászolyi Eriket. 1964 április 30-án
közös megállapodás alapján felkereste Hajnóczy Béla Vászolyi Eriket annak
lakásán. Hajnóczy előzőleg már fogyasztott szeszesitalt. Vászolyi Eriknek
ebben az időben jelent meg egy munkája nyomtatásban, s annak örömére egy üveg,
7 decis konyakot tett vendége elé, melyet közösen fogyasztottak mindaddig,
mig M. A. nevezetü nőismerőse Vászolyinak ugyancsak meg nem jelent
a lakásban. Erre az időre a konyak csaknem teljesen elfogyott, M. A. csak egy
stampedlival fogyasztott. Ezt követően korábbi tervüknek megfelelően
a Vörösmarthy moziba mentek a késő délutáni előadásra, melynek kb. 20 órakor
lett vége. Ezután átmentek az egyik pressóba / a Csillag Espressóba/, ahol
fejenként kb. 3 féldeci töményszeszt ittak meg, mig M. A. csak
fekete kávét fogyasztott. Ebben az espressóban két fiatalember beszélgetett
egymással, részben oroszul, részben lengyelül. II.r.Vászolyi Erik vádlott
figyelemmel kisérte beszédjüket, minthogy ő maga is tud oroszul, felesége is
orosz nő, sőt a későbbiekben bele is kapcsolódott az ismeretlen két személy
beszélgetésébe, melynek során megállapitották, hogy a beszélgető fiatalemberek
nem oroszok, vagy lengyelek, hanem a Szovjetunióban tanuló magyar főiskolások.
I.r.Hajnóczy Béla vádlott, aki igy, - nem tudván oroszul, - kiesett a beszél-
getésből, már jócskán ittas állapotban sérelmezte, hogy az egyébként magyar
származásu fiatalemberek oroszul beszélnek, sőt rájuk, minthogy a beszélgetés-
ben részt nem vehetett, azt a durva megjegyzést tette, hogy nyaljátok ki a
fenekemet. Vászolyi Erik azonban továbbra is fenntartotta a beszélgetést a
fiatalemberekkel, ugyhogy a két ismeretlen férfi és Hajnóczy között e meg-
jegyzés miatt nem volt nézeteltérés. De a szomszéd asztalnál ülők sem sérel-
mezték Hajnóczy magatartását. A beszélgetés során a két ismeretlen fiatalember
valamint Vászolyiék a későbbiekben kölcsönösen még meg is vendégelték egymást
rövid itallal. A Csillag Espressóból április 30-án este 21 és 22 óra közötti
időben együtt távozott Hajnóczy, Vászolyi és M. A. azzal, hogy
Vászolyi lakására még felmennek. Utközben vita támadt közöttük, mert
Hajnóczy Béla még más szórakozó helyre szerette volna, hogy elmenjenek.
M. A. kifogásolta Hajnóczy ittas állapotát, mire Hajnóczy, amint
utközben a Kinizsi utca 22.számu ház Uttörő téri kapuja előtt haladtak el
az alacsonyra kifüggesztett vörös zászlót felugorva lerántotta, ugyhogy
annak rudja eltört. A földön heverő zászlót magához vette. Tettét észre-
vette II.r.Vászolyi Erik vádlott is. Vászolyi részben attól tartva, hogy
barátja italos állapotban a zászlóval esetleges további botrányt is csaphat,
másrészt pedig nehogy meglássák Hajnóczy tettét és emiatt törjön ki a bot-
rány, illetve „baja legyen” cselekménye miatt Hajnóczynak, elvette a tört
nyelü zászlót Hajnóczytól és azt saját kabátja alá rejtette Vászolyi Erik.
Dr. P. E-né, aki ugyanebben a házban lakik a cselekmény idejében tért
haza. Az utcán járó-kelők a közelben mások nem voltak. Távolabbról vallo-
mása szerint 2-3 személy lehetett. Dr. P-né is már csak azt látta, amint
Hajnóczy a zászlót csavarta. Minthogy a vádlottak közben távoztak P-né
figyelmeztette V. M. házmestert, illetve nyugdijas tüz-
rendészeti előadót. V. a vádlottak után ment, kérdőre vonta őket,
hogy miért vették le a piros zászlót, mire kezdetben tagadták, hogy azt
ugy szakitották volna le, hanem arra hivatkoztak, hogy a földről vették fel.
A zászlót azonban önként átadták V-nek.
. / .
15.B.21551/1964/9.
- 4 -
Csak ezt követően jelent meg P. K. önkéntes rendőr motorkerékpárjával,
valamint egy ismeretlen férfi, aki farkaskutyát vezetett éppen arrafelé.
P. K. felmutatván igazolványát előállitotta a vádlottakat a Kinizsi
mozi irodájába, majd onnan az URH.rendőrjárőr nevezetteket előállitotta.
A vád és védekezés:
Az ügyészség B.IX.10549/1964/4.számu eredeti irásbeli vádiratában I.r.Hajnóczy
Béla vádlottat 1 rb. a Btk.127.§/1/ bek. b/ pontjába ütköző izgatás, mig
II.r.Vászolyi Erik vádlottat a Btk.184.§./1/ bek. a/ pontjába ütköző
bünpártolás büntettével vádolta lényegében a biróság által is elfogadott, de
a tárgyalás adataihoz képest megfelelően kiegészitétt tényállás alapján.
espressóban
A tényállás tekintetében ugyanis egyrészt a Csillag moziban történtekre vonat-
kozóan Hajnóczy Béla, Vászolyi Erik és M. A. tanuk egybehangzó
vallomása alapján tényként fogadta el a biróság, hogy a Csillag espressóban
oroszul és lengyelül beszélő fiatalemberekkel szemben nem izgatást megvalósitó
módon ellenséges érületből tett megjegyzést Hajnóczy Béla, hanem csupán azért,
mert azok idegen nyelven beszélvén egyedül csak Vászolyi Erik tudott beszélge-
tésükbe bekapcsolódni. Ennek ténykénti megállapitását a három személy
vallomásán tulmenően negativ módon is bizonyitva látja a biróság azért, mert
a viszonylag kisméretü Csillag espressóban sem más vendégek, sem a felszolgáló
pincérek, de maguk az érintett oroszul, illetve lengyelül beszélő, végeredmény-
ben azonban magyar anyanyelvü fiatalemberek sem tartották olyannak I.r.Haj-
nóczy megnyilatkozását, amely miatt akár személyükben érdemesnek tartották
volna megsértődni, akár pedig demokratikus meggyőződésükre nézve azt sértő
lett volna. Márpedig a per adatai szerint Szovjetunióban tanuló ösztöndija-
sokról lévén szó a két fiatalember személyében, - nyilván
nem állták volna meg szó nélkül I.r.Hajnóczy megnyilatkozását abban az eset-
ben, ha az izgatás, vagy legalább közösség megsértésének megállapitására
alapul szolgálhatott volna. Mindezek alapján mellőzte a biróság a vádiratból
a zászló letépés motivumaként annak ténybeli előzményi megállapitását, hogy
Hajnóczy Béla a zászló letépését megelőzően már a Csillag espressóban olyan
antidemokratikus megnyilvánulást mutatott, amely végül is a zászló letépésében
csucsosodott ki. Igy tehát a jelen ügyben vád tárgyává tett izgatás bün-
tettének megállapitásakor a Csillag espressóban történteket a biróság állás-
pontja szerint nem lehet I.r.Hajnóczy Béla vádlott terhére értékelni, illet-
ve nem lehet olyanként felfogni, amely a zászlórud eltörésének előzményeként
izgatás, vagy közösség megsértésének tényállásaként szóba jöhetne. Minden-
esetre külön ki kell emelni, hogy a vád semmivel sem igazolta azt, de még csak
valószinüvé sem tette, hogy Hajnóczy I.r. vádlott Csillag espressóbeli kijelen-
tései akárcsak antidemokratikus szinezetüek is lettek volna. Mindenesetre
a Csillag espressóban történtek kapcsán produkált ügyészi bizonyitékok, ha
nem is alkalmasak I.r.Hajnóczy Béla javára, de az ott történtekből Hajnóczy
terhére sem vonható a jelen bünügyben tulajdonképpen véd tárgyává
tett cselekménnyel kapcsolatos következtetés. Minden perbeli adat, de maga
a vádirat is arra mutat, hogy a Csillag espressóból történt távozás után
a társaság hangulata megoszlott és főleg egész más irányu volt. Hajnóczy
ugyanis még tovább akart szórakozni. P-né tanú vallomásából nyilvánvaló,
hogy a zászlórud letörését egyedül ő látta és a környéken csak a Kinizsi
utca másik végén látott embereket, 2-3 személyt. Ő maga is csak 50-60
méterről látta az eseményeket. Vallotta, hogy akkor a közvetlen környéken
egyedül volt. Mindebből tehát nyilvánvalóan megállapitható, hogy a tulajdon-
képpeni büncselekmény elkövetésének Dr.P-né az egyetlen tanuja, de az is
csak részben tudja tanusitani azt, hogy a zászlót a vádlottak már csavarták fel
amikor ő észlelte a két fiatalembert, valamint az előttük haladó sárga kabátos
nőt.
. / .
15.B.21551/1964/9.
- 5 -
Nem látta viszont ő sem, hogy a zászlórud letépése, vagy letörése hogy
történt. Igy errenézve a biróság, valamint a zászlórud letörés közvetlen
előzményeire nézve is csak a két vádlott előadása és M. A. tanu
vallomása alapján tud tényállást megállapitani.
M. A. volt a legjózanabb a társaságban, hiszen csak a délutáni
órákban fogyasztott egy kupica konyakot, azt követően mozi után kizárólag
csak fekete kávét fogyasztott. Vallotta, hogy a két férfi viszont nagyon
ittas volt, de főleg Hajnóczy I.r. vádlott. Vallotta, hogy a fő vita azon
volt, hogy Vá.. Hajnóczy még más szórakozó helyre is akart menni, őpedig
részben az idő előrehaladottsága miatt, részben pedig a vádlottak ittassága
miatt már haza akart menni. Vallotta, hogy ő és Vászolyi, valamin közvetlen
vitába voltak akkor, amikor hátuk mögött reccsenést hallott, s igy nem
vitatható, hogy a zászlórud eltörése egyedül Hajnóczy I.r.vádlott önálló
cselekménye volt.
V. M. nyugdijas tüzrendészeti előadó a Kinizsi utca 22.szám
alatti ház házfelügyelőjének férje, vallotta, hogy Dr.P-né azzal
jött be a lakásába, hogy hiányzik a piros zászló, azt fiatalemberek viszik.
E közlés után kirohanva már csak azt észlelte, hogy az alacsonyabb személy
/Vászolyi II.r. vádlott/ tekerte fel a zászlót, majd igyekezett a balonkabátja
alá rejteni. E tanú vallomásából tehát az is kiviláglik közvetve, hogy
Dr.P-né sem látta a zászló kiemelésének, illetve zászlónyél eltörésének
tényét, hiszen vallomásából az tünik ki, hogy Dr.P-né a piros zászló
ellopását közölte vele. Igazolta, hogy kezdetben tagadtak a vádlottak, de
utóbb mindenféle vonakodás nélkül önként odaadták neki a zászlót. Igazolta,
hogy véleménye szerint a zászló levétele virtuskodásból történhetett, mert
olyan alacsonyra volt kitéve a vörös zászló, hogy a házkezelési igazgató-
ságot is figyelmeztette, hogy miért nem magasabbra tüzték azt, mint a nemze-
ti szinü zászlót. E tanú vallomásának leglényegesebb eleme az, hogy a vád-
lottak a zászlót már átadták akkor, amikor odaért az önkéntes rendőr motor-
kerékpárjával.
I.r.Hajnóczy Béla vádlott a tényeket és bünösségét beismerte, csak arranézve
tagadta bünösségét, hogy a zászlót izgató célzattal tépte volna le.
Ezenkivül nagyfokú ittasságával is védekezett.
A biróság a vádlott védekezését nem vehette figyelembe. Az állandó birói
gyakorlat szerint ugyanis az izgatás büntette nem célzatos büncselekmény,
mint ahogy nem célzatos az annak enyhébb formáját megvalósitó közösség meg-
sértésének büntette sem. Az ittasságra viszont nyilvánvaló, hogy Hajnóczy
saját hibájából ittasodott le, igy tettéért ittassági fokától függetlenül
is felelnie kell. A nyom.ir.39.alatti véralkohol vizsgálati jkv. egyébként
a cselekmény időpontjában csak enyhe foku alkoholos befolyásoltságot iga-
zol e vádlottnál.
II.r.Vászolyi Erik vádlott nem érezte ugyan magát bünösnek, de a tényeket
és cselekményét, illetve annak helytelenségét maradéktalanul elismerte.
Hivatkozott arra, hogy Hajnóczy Bélát 6 évvel ezelőtt tanitotta, igy mint
tanár és diák között alakult ki köztük jó,kapcsolat azon az alapon, hogy
Hajnóczy Béla őt, mint magyar tanárt irodalmi vonatkozásu dolgokkal gyakran
felkereste. Védekezésének lényege az volt, hogy ő, aki orosz nőt vett el
feleségül, s aki egyébként sem érezte magát annyira ittasnak, amikor felfi-
gyelt Hajnóczy zászló letörésére, valósággal zavarban volt és aközött kellett
választania, hogy otthagyja-e a zászlót, vagy sem. Az első eset azzal a ve-
széllyel járt, hogy más személyek is jöhetnek az utcán, s ebben az esetben
még rosszabb helyzet állhatott volna elő, hiszen a letépett, vagy törött
nyelű zászló puszta látása nagyobb botrányt jelentett volna.
. / .
15.B.21551/1964/9.
- 6 -
Másrészt viszont attól tartott, hogy amennyiben elrejti a letört vörös
zászlót, ugy ebben az esetben ugy tünik fel, hogy igyekszik menekiteni
Hajnóczyt. A biróság tényként elfogadja, hogy Vászolyi Erik II.r.vádlott
dilemmába volt és lehetett a vádbeli alkalommal, mert egyrészt a letört
zászlónak utcán való elhagyása a későbbi járó-kelőkkel szemben valóban na-
gyobb botrányt jelenthetett volna. Ugyanakkor viszont, miként arra Vászolyi
maga is utalt, Vászolyi egész magatartása utólagos segitségnyujtás volt tar-
talmilag az I.r.Hajnóczy által elkövetett büntetthez.
Az ügyész a tárgyaláson jelen volt. A bizonyitó eljárás befejezte után a
vádirati jogi minősitéssel egyezően I.r.Hajnóczy vádlottat a Btk.127.§./1/
bekezdés b/pontjába ütköző izgatással, míg II.r. Vászolyi vádlottat a
Btk.184.§./1/ bekezdés a/pontjába ütköző bünpártolással vádolta.
A biróság a vádirati és az ügyész által is inditványozott izgatás helyett
Hajnóczy Béla I.r.vádlott magatartását a Btk.217.§-ába ütköző közösség
megsértésének minősitette. Az eltérő minősités a törvényi meghatározáson
alapul. A közösség megsértése ugyanis kisebb sulyu izgatási tényállást
jelent. Itt elsősorban a büntett inditékára és az elkövetés módjára, vala-
mint ezen tulmenően az elkövető személyi körülményeire tekintettel kell
a kérdésben dönteni.
A Legfelsőbb Biróság 401.számu elvi határozata I.jelü megálllapitásában a
törvény szövegén tulmenően külön hangsulyozza, hogy a közösség megsértésének
büntette elsősorban abban különbözik az államrend elleni izgatás büntetté-
től, hogy tartalma, társadalmi veszélyességének jellege, illetve sulya
folytán nem az állam politikai, - hanem a közrend érdekét sérti.
Már utalt a biróság a jelen ítélet indokolásában is, hogy a vádlottak
cselekményéhez célzatosság nem szükséges. A célzat ugyanis belső, értelmi
és akarati elemekből összetevődő müvelet, amely különösen a határesetekben
aligha tisztázható. Igy tehát az elkövetési formának, illetve a büncselek-
mény megvalósulása formájának van döntő jelentősége. Márpedig a bünper
adataiból nem vitatható, hogy egyetlen zászló letöréséről van szó, mely a
késő esti, de inkább kora éjszakai órákban, gyakorlatilag alig látogatott
utcán zajlott le. Egyetlen rész szemtanuja van az ügynek, Dr.P-né sze-
mélyében, aki mint vallja kb. 50 méterről látta az esetet. Ennél közelebbről
senki nem látta mi történt. Errenézve az ügyészség egyetlen ténytanut fel-
sorakoztatni nem tudott. Dr.P-né tényleges rész szemtanun kivül csak
mint lehetőség áll fenn, éppen Dr.P-né vallomása alapján, hogy a kér-
déses időben csak néhány ember járt ténylegesen az utcán és ugyancsak, mint
lehetőség áll fenn, hogy az utcán járó 2-3 ember közül akadhatott még olyan
valaki más is, aki a vádlott cselekményét megláthatta. Igy tehát a vádlott
egész magatartása még V. M. tanut is beszámitva, aki utólag
látta a törött nyelü zászló rudon lévő zászló összehajtogatását, csak néhány
személy által volt észlelhető Hajnóczy és Vászolyi vádlottak vonatkozásában
egyaránt. Ami a büntett inditékát illeti egyéb perbeli bizonyiték hiányában
csak azt lehet elfogadni, hogy Hajnóczy I.r.vádlott, aki még tovább akart
szórakozni, s akit M. A. ittas állapota miatt részegnek nevezett,
e hangulatában helytelenül értelmezett virtuskodásból tépte le az éppen keze
ügyébe eső zászlót. Erre utal Hajnóczy vallomása is /9.sorsz.jkv.3.old.ut.
mondat/, de ezt igazolja a teljesen érdektelen V. tanú vallomása is
/9.sorsz.jkv.14.old./, aki azt vallja, hogy megitélése szerint az alacsonyra
kifüggesztett zászlót virtuskodásból törhette le az elkövető.
. / .
15.B.21551/1964/9.
- 7 -
Igy tehát a büntett elfogadható inditéka, s az elkövetés módja nem akadálya
a Btk.217.§. megállapitásának. Végül a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása az
elkövető személyi körülményinek vizsgálatát irja elő. A vádlott büntetlen
előéletü, iskoláit megszakitásokkal és rendszertelenül végezte. Egy ügyvéd
család nevelt gyermeke, aki igy édes szüleit nem is ismerte. 1963 májustól
szeptemberig terjedő időben, valamint 1964 juliustol kezdve is idegbetegségben
is szenvedett, illetve iegkezelés alatt állott. Összegezve:olyan egyéniségként
áll a biróság előtt, aki tettét inkább „politikai elmaradottsága, s a fiata-
labbak politikai éretlensége” miatt követte el, miként azt a 401.számu elvi
döntés a Btk.217.§. előfeltételeként kiemeli. Semmiféle perbeli adat nincs
arra negative megállapithatolag, amely motivumként ellenséges politikai táma-
dás célzatára utalna. Összegezve: ugy találta a biróság, hogy Hajnóczy
I.r.vádlott egész mag/atartása, tartalma, társadalmi veszélyességének jellege,
illetve sulya folytán nem az állami politikai, hanem elsődlegesen a közrend
érdekét sérti. Ezért a biróság a Legfelsőbb Biróság 401.számu elvi döntésének
I. alatt kifejtett iránymutatása alapján I.r.Hajnóczy vádlott cselekményét
a vádirati jogi minősitéstől és az ügyészi véginditványtól eltérően a
Btk.217.§.-ába ütköző közösség megsértésének minősitette. Ugyanakkor a biróság
e büntethez igazodva állapitotta meg II.r.Vászolyi Erik vádlott bünösségét
a Btk.184.§./1/ bekezdés a/ pontjába ütköző bünpártolás büntettének, s annak
csekély sulyához képest alkalmazott figyelmeztetést a II.r.vádlottal szemben.
A büntetés kiszabása:
A büntetés kiszabásakor enyhitő körülményként értékelte a biróság I.r.Haj-
nóczy vádlott vonatkozásában a tárgyaláson a bünösség elismerésére is kiterje-
dő teljes ténybeli beismerő vallomását, és megbánást mutató magatartását.
Eddigi büntetlen előélete ugyancsak enyhitő körülmény. Sulyositóként értékel-
te viszont a biróság, hogy cselekményét éppen május 1. előtti időben, tehát
a nemzetközi munkás összefogás előestéjén követte el. Tekintetbe vette
viszont a vádlott javára a biróság azt a körülményt is, hogy a vádlott
1963 évben kb. öt hónapig, valamint 1964 évben juliusától kezdve is rendsze-
res idegkezelésre szorult. Nem kerülte el a biróság figyelmét az sem, hogy a
vádlott ajelen bünügyben 1964 április 30-tól kezdve 1964 junius hó 18.napjáig
előzetes fogvatartásban volt, s igy e tényleges fogvatartási idő mellett
az eset összes körülményeit is figyelembe véve javitó nevelő munka alkalma-
zását tartotta megfelelőnek a Btk.34.§-ában meghatározott nevelési és vissza-
tartási céloknak.
I.r.Hajnóczy Béla vádlott büntetését ezért a Btk.217.§.alapján ugyan,
de a Btk.68.§./2/ bekezdés e/pontjának alkalmazásával a rendelkező rész
értelmében szabta ki.
Az előzetes fogvatartási időt a Btk.77.§./1/ bekezdés második mondata alapján
számitotta be a biróság.
A bércsökkentés mérvének megállapitása a Btk.42.§./2/ bekezdése alapján
történt.
A költségben való marasztalás a bünösség megállapitásának következménye,
s a Be.316.§./1/ bekezdésében foglaltakon alapul.
Költségként mindkét vádlott vérvizsgálatával kapcsolatban fejenként
34.Ft. eddigi költséget állapitott meg a biróság.
Egyetemleg kötelezte a biróság a két vádlottat, hogy a IX. ker.Házkezelési
Igazgatóságának 21 Ft. kárt, mint az eltört zászlórud értékét megtéritsék.
E határozat a Be.229.§./1/ bekezdése alapján a Ptk. 339.§./1/ bekezdése ér-
telmében történt.
. / .
15.B.21551/1964/9.
- 8 -
A megszüntető rész indokolása:
Vászolyi Erik II.r.vádlott vonatkozásában perbeli adatot képez, hogy köztisz-
teletben álló gimnáziumi tanár volt a büncselekmény elkövetése idején.
Perbeli adat, hogy időközben „kiváló oktató-nevelő”munkája elismeréséül
2 évi előlépési kedvezményben részesült /lásd: 9.sorsz.jkv-hez 1/alatti csa-
tolmány/. Semmiféle olyan peradat nincs, hogy bármilyen vonatkozásban szemben
állna a népi demokrácia célkitüzéseivel. Ellenkezőleg a vádbeli cselekmény
elkövetése óta aspiráns lett a Tudományos Minősitő Bizottságnál. Felesége
orosz nő, a Lumumba Egyetem tanára, házasságukból egy 4 éves kiskoru gyermek
is van, s igy családi kapcsolata révén is inkább szimpátia, semmint ellenséges
érzület állapitható meg részéről a Szovjetunióval szemben. Elfogadható tehát
ténybelileg az a védekezése, hogy amikor a zászlórud reccsenését hallotta,
igyekezett menteni, ami menthető, vagyis igyekezett a tört zászlót eltávolitani
az ucáról, nehogy a későbbi járó-kelőkben a tört zászló, mint szimbólum látása
bárkiben is ellenséges érzületet kelthessen. Igy bár magatartása utólagos
segitségnyujtást jelent Hajnóczy I.r.vádlott büncselekményével kapcsolatban, -
mégis a biróság a vádlott cselekményét és személyét ugy az elkövetéskor, mint-
pedig azt követően oly csekély veszélyességünek találta, hogy Vászolyi Erik
II.r.vádlottal szemben a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés kisza-
bása is szükségtelennek mutatkozott. Ezért a biróság a Btk.60.§. értelmében
figyelmeztetést alkalmazott e vádlottal szemben, másrészt pedig a bünpártolás
miatt inditott bünvádi eljárást a Be.221.§. /2/ bekezdés d/pontja alapján
megszüntette.
Egyéb:
A bizonyitás kiegészitése tárgyában feltett kérdésekre ügyész inditványozta
a tárgyalás elnapolása mellett P. K. önkéntes rendőr tanukénti ujbóli meg-
idézését. Ezt az inditványt a kerületi biróság elutasitotta. A perbeli adatok
szerint ugyanis nemvitás, hogy P. K. már csak a büncslekmény befejezése
után érkezett a helyszinre. Erre utal Dr. P-né vallomása, aki szinte egyet-
len szemtanuja Hajnóczyék cselekményének, de erre utal V. tanú vallo-
mása is, aki azt igazolja, hogy már átadták a vádlottak a tört zászló nyelet,
amikor a motoros önkéntes rendőr megérkezett. Igy tehát, - mivel P. tanú
vallomásától, - bármilyen irányu legyen is az, nem várható eredmény a kerületi
biróság elfoglalt álláspontjának megváltoztatására, vagy a tényállás módositására,
ezért azt a biróság, mint feleslegeset mellőzte. Csak mellékesen utal a
biróság arra, hogy maga P. K. a nyomozat során azt vallja, hogy messziről
látta, amint a balonkabátos /II.r.Vászolyi/ igyekezett a zászlót összegöngyölni
és balonkabátja alá rejteni. Ugyancsak ő maga vallja, hogy mira odaért már ott
volt V. M. is, akinek Rozs tanú odaérkeztekor adták át a vádlottak
a zászlót. Az átadással kapcsolatban pedig V. vallja, hogy a vádlottak
ellenállást nem tanusitottak, közeledésére nem szaladtak el, a zászlót fel-
szólitására önként átadták.
Inditványozta még az ügyész ezen kívűl A. J. tanukénti kihallgatását Haj-
nóczy Béla I.r.vádlott egyéniségére nézve. Hajnóczy egyéniségéről egyébként
megfelelő kép alakult ki egyrészt Dr. P-né vallomása /nyom.ir.16.old.
végén/, mert Dr.Baloghné tanárja is volt nevezettnek. Másrészt pedig a csa-
tolt orvosi bizonyitványok is e vádlott idegességével kapcsolatban megerősitik,
hogy xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx igaz Dr. P.-nénak az a vallomása, hogy Hajnóczy
rendszertelenül tanulhatott. Ezenkivül A. J. csak volt házfelügyelő abban a
házban, ahol Hajnóczy szülei laktak, de A. J., aki egyébként 81 éves már
maga azt adja elő, hogy két éve elment abból a lakásból, amelyben anyjával
együtt élt Hajnóczy.
. / .
15.B.21551/1964/9.
- 9 -
Igy tehát Hajnóczy utóbbi két évben tanusitott esetleges ellenséges, vagy
egyéb megnyilvánulásáról e tanunak nem is lehet tudomása. Ezért, mint feles-
legest ugyancsak mellőzte a biróság kihallgatni. Végül inditványozta ügyész
E. M-nének a Bp.IX.ker.Szamuelly utca 60.szám alatti ház házfelügyelő-
jének kihallgatását Vászolyi Erik II.r.vádlottra vonatkozó vélemény adás cél-
jából. Errenézve azért tartotta szükségtelennek a kerületi biróság a bizonyi-
tást, mert elfekszik az iratok közt /nyom.ir.65.old./ a Bólyai János Általános
Gimnázium igazgatóságának Vászolyi Erik tanárról adott kiemelkedően jó jellem-
zése. Igy az ügyészi bizonyitási kiegészitési inditványt a kerületi biróság,
mint feleslegeset elutasitotta.
Budapest, 1964 szeptember 30.
Pataki Sándor sk. Dr. Deák László sk. Kováts Győzőné sk.
ülnök, a tanács elnöke. ülnök.
A kiadmány hiteléül: