„Ha sehogy se boldogul, kövesse a használati utasítást”
(D. C. Muecke: Irony and the Ironic)
Ilyenkor hallgatni illik. Hogy pontosan miért, nem tudjuk. Ahogy azt se, vajon saját magunk vagy a másik, esetleg mások miatt burkolózunk-e a hallgatás állítólagos tapintatosságába.
A Mindig Egészséges Ember, egy hetvenéves örökifjú, kinézetre erdész&kertész a minap ugyanis betegségét tárta elénk. Olyan kór támadta meg, amely Istent bizonnyal nem ismer, ám az emberek egyre nagyobb tömegével kíván szoros ismeretséget kötni. Mi meg még nem jöttünk rá, hogyan bírjuk távozásra, bár van, hogy megfutamodni kényszerül. Az Egészséges Ember, akit a kór meglátogatott, s akit nevezzünk nyugodtan dr. Nohának, már csak azért is, mert ő magamagát is így nevezi olykor, szóval ez az író a legutóbbi könyvében afféle know-how-val, használati utasítással, afféle Hogyan…? -gyűjteménnyel látott el bennünket, hogyan vívjunk meg bármivel, s bár könyvében is szó esett a betegségéről, onnan az Egészség erőfölénye sütött ránk, melegített, adott erőt. Ha meg akarjuk ismerni a kalandos élet vadvízi evezősének erőt adó tanácsait, azt, milyen helyzetben miről hogyan vélekedik, akkor forduljunk ehhez a munkához, dr. Noha bölcs humorához. Meglehet, minden tanácsból egy új Noha-kép tükröződik, ám Noha kaleidoszkópját érdemes mindig újra és újra összerázni.
Noha doktor tanácsai a mindennapokra
Mindennapjaiban felejtse el a fontolgatást, az elővigyázatosságot, preferálja a kalandot, kedvelje a kockázatot, legyen makacs, de jó szándékú (ám ez utóbbit dühösen tagadja), legyen szociálisan és minden egyéb téren érzékeny (de ezt minden téren legalább valami apró gonoszkodással fedje el), legyen bölcs, sőt bölcselő (de fújjon a bölcselkedésre).
Ha kérdezik, kérdést tréfával üssön el, ám a legváratlanabb pillanatokban álljon elő mély és nagyon is megfontolandó gondolatfutamokkal.
Dr. Noha a szabadságról
Mindig, minden pillanatban, minden tettével és gondolatával legyen szabad. A szabadságát mindenáron védje meg. Védje meg egy, a szabadságtól minden ízében undorodó rendszerben is, és védje meg akkor is, ha börtönbe kerül. A börtönt, ha ott lenne ideig-óráig lakhatása, nevezze át! Szólítsa, mondjuk, doboznak, vagy egyenest becézgesse dobozkának, már az új név adásával is a szabadságát védi, s akkor erre már csak egy csinos kis szalag kell, meg jó néhány év, s máris átadható Ön és a csomagja egy újabb, szabadabb, de sok sebből vérző rendszernek.
Noha doktor a szociális érzékenységről
Ha olyan emberrel találkozik, aki anyagi segítségre szorul, s ezzel kiszolgáltatja magát Önnek, feltétlen segítsen neki, de egy percre se feledje, hogy segítségével a szerencsétlent megalázta, hogy az, amit Ön szociális érzékenységnek gondol erről az oldalról, az arról, a megalázottak oldaláról nézve pökhendiség, hogy soha nem kívánhatja a másik embertől, hogy megbocsássa azt, hogy Ön jobb sorban van. Feltétlen vegye figyelembe, hogy ő nem tartozik Önnek semmivel, s hogy Maga nem lett ettől jó, csak egy nagyon kicsit teljesített mindennapi kötelességéből.
Noha az elbizakodottságról, a szerénységről és a harc egyedüli lehetséges eszközéről
Soha ne higgye, hogy Ön jó. Ha valaki Önről ezt hinné, egy keresetlen mondatával minimum vágja szájon. A tettlegességet viszont kerülje. Mondatokkal harcoljon.
Noha bátorsága
Mindig vállaljon többet, mindig legyen egy grádiccsal merészebb, mint ahogy ez az adott helyzetből mások számára természetes volna. Higgye el, sikerülni fog, amibe belevág, megtalálja az elveszett tárgyat, felfedezi az elkódorgott bolygót, az elkószált folyót, kitalál a bármilyen zokogó hóviharból.
Noha a kockázatról
Élvezze a kockázatot!
Noha a tiszteletről
Senki ismeretlen előtt ne emelje meg a kalapját pusztán csak azért, mert az illető híre vagy rangja tiszteletadásra kötelezné, de még hetvenes éveiben is tetszikezze volt tanárát, mert csak az arra érdemeseket tisztelve tűnik fel a tiszteletet-nem-adás néma harsonája.
Noha a szeretetről
Szeresse embertársait, de ennek csak módjával adjon hangot.
Noha doktor a megfigyelésről
Ha Ön férfi, legyen férfi, de az Ön után kinövő fűről állapítson meg minden megállapíthatót, úgymint hogy egyszikű-e vagy kétszikű, kultúr- vagy gyomnövény, egynyári vagy évelő, a virágzata fészkes-e vagy a fene, ahová Ön azonnali hatállyal elküldi, mivelhogy az azzal a költői látszattal él, mintha újranőne. Pedig dehogy.
Dr. Noha a szerelemről
Ha Ön férfi, szeresse úgy kedveseit, hogy kapcsolatuk megszűnte után bármikor szívesen találkozzanak Önnel, hogy bármikor felkereshetők legyenek, s bármikor ellássák Önt tanáccsal, feltöltsék szeretettel, egyáltalán, hogy tudja róluk, szeretettel gondolnak Önre és megbocsátottak, ha volt mit megbocsátaniuk. Ha Ön férfi, a nőkkel való kapcsolatait mindig úgy intézze, hogy legyenek ők a bölcsek, Ön mindig vagy válasszon Önnél bölcsebb nőket, vagy ha ez nem sikerült, akkor foglalja el a megfontolatlan, botladozó férfi szerepét, akit a hölgy egy simogatása, kedves szava a mennybe tudna emelni.
Noha doktor a kiszámíthatóságról
Ha komolynak kell lennie, üsse el egy viccel, ha „eljön a vicc ideje”, érzékenyüljön el!
Noha doktor a lelkierőről
Ha szembetalálkozik a betegséggel, kacagja ki! Merítsen erőt saját magából, szabadságvágyából, s abból, hogy a betegség bilincseit sem hajlandó korlátozó hatalomként elfogadni!
Noha doktor a hitről
Csak a tudás és a tehetség hatalmában higgyen, minden egyéb hatalomra igyekvőt röhögjön ki!
Noha doktor zászlaja
A haza kecskéje is haladjon, de az Ön káposztája a „csakazértis” legyen. Ez legyen a jele és a szava.
Noha doktor a hetvenkedésről
Ha be kell mutatnia magát, hivatkozzon Nagy Találmányaira, egy egérleső labirintusra vagy egy vasúthálózattal beborított Égi Gömbre. Essen csak közönsége hasra Magától! S tudják meg, hogy az Ön valós érdemeit nekik, maguknak kell megtalálniuk, Ön sose hozakodjon ezekkel elő.
Noha doktor még egyszer a hitről
Istennel álljon hadilábon. Állandóan lődözzön rá, hogy ezzel bizonyítsa nemlétét. (Egy apró találat már csak eltalálja valahol.)
Noha doktor harmadszor is a hitről
Tükör által homályosan – ez hihető, ám pusztán azért, mert mikor Ön kiöltötte a tükör előtt nyelvét, az üveg a leheletétől bepárásodott. Vagy?
Noha doktor újra a szociális érzékenységről
Legyen együttérző minden elesettel és gyengével szemben. Ha nem bírja már a saját együttérzését, akkor mondjon el saját magáról valami igen bántót.
Noha doktor műfajt teremt
Legyen többértelmű, higgye, vallja és folyvást idézze: „Bensőnket hány ellentét ostromolja.”
Honosítsa meg az „abszurdka” műfaját. Írjon rövid történeteket, melyek hol fájdalmasak és mulatságosak, hol mulatságosak és fájdalmasak, de vallja, hogy egyik a másik nélkül nem áll meg. Az abszurdka mindig csatázzon valamivel, s mindig legyen egyszerre hihető (igen, ez dr. Nohával épp így történhetett), majdnem-hihető (igen, ez dr. Nohával majdnem így történhetett), és eközben tudják az Olvasók, hogy Fikció Földjén járnak. De csak annyira, hogy az abszurdka-járók folyvást lessék, vajon a Szerző mennyiben feleltethető meg a Főszereplőnek. Altassa el a kíváncsiságukat, de ha egy kicsit is elszunnyadnának, azonnal ébressze fel a figyelmüket.
Noha doktor építkezik
Mindig építsen a muszájból erény-katedrálist! De a katedrális ajtajának bezárta után sose feledje lerombolni építményét, vagy legalább törje be csillogó üvegablakait.
Noha bemutatja két fő oldalát
Miközben állandóan kiröhögi magát, mutasson példát bölcsességből és mélyérzésből is.
Egy Noha-jelmondat
Lázadjon!
Még egy Noha-jelmondat
Azzal is lázadjon, hogy elfogadja, ami ellen lázad!
Ismerje meg Noha könyvének képi világát
Abszurdkáit fűszereztesse képekkel. Könyve ne csak a történeteivel, hanem a képeivel is fessen egyszerre mulatságos és szomorú világot. Az illusztrációk legyenek társai és sokszor továbbvivői a történeteknek. Jelenjen meg bennük az olvasott és annak értelmezése is. (Pl. Karinthy Frigyes angyalszárnyacskákkal köszöntse a kedves látogatókat, akik épp az Illusztrációk Fényes Fényszűrt Tárlatán merengenek.)
Noha erőt ad
A Rosszat, a Szörnyűt, a Borzalmat sose higgye el egészen, hisz lehet ott még valami. Hogy mi? Ki tudja. Valami.
Noha és egy Noha-abszurdka
És még valami. Mindig tartsa szem előtt, hogy bármiből erőt meríthetünk, egy esés is lehet szerencsés. Ez az egyik legfontosabb, amit Nohától megtanulhatunk, dr. Noha legeredetibb know-how-ja.
„– Látja – felelte dr. Noha –, milyen szerencsém volt, hogy tócsába hasaltam. Igaz, most látom, elrepedt a nadrágom térdben, szutykos vagyok és didergek, másrészt viszont működés közben élvezhettem a szellemét. Milyen elegánsan szökkent ki a pocsolyából! Erre én képtelen vagyok. Elnyúltam benne – látta? –, mint egy bivaly. Fogadjunk, hogy belázasodom, mire hazaérek.
– Akkor siessen – mondta az író. – Ott egy taxi. Van magánál pénz? Akkor jó. Botlani tudni kell, kedves – hogy is hívják?
– Dr. Noha.”
Ezek Noha doktor tanácsai, azé az emberé, aki alteregója és egyben teremtménye annak az írónak, aki maga a megtestesült Mindig Egészséges Ember, egy hetvenéves örökifjú, kinézetre erdész&kertész, s aki a minap betegségét tárta elénk.
Ilyenkor persze hallgatni illik. Hogy pontosan miért, nem tudjuk. Ahogy azt se, vajon saját magunk vagy a másik, esetleg mások miatt burkolózunk-e a hallgatás állítólagos tapintatosságába.
(A szövegben idézetet, travesztiát és sok egyebet találhatnak Eörsi István nemrég megjelent, Dr. Noha című könyvéből, amelyet fia, Eörsi János illusztrált.)
- Kultúra [6]