Beszélő: Urnátorom! Itt sok mindent meg kell magyarázni. De legelőször is: fűzött-e a magyar bíróság megjegyzést a Bioszféra párttagságához?
– Nem. Tudomásul vette.
Beszélő: Mit jelentsen ténylegesen ez a tagság?
– Azt, hogy a mozgalom nem úgy lép fel a Bioszféráért, mint attól idegen, jótékony emberi erő, hanem a mozgalom által a Bioszféra küzd önmagáért. Vége tehát a paternalista, fejsimogató, feudális és kegyúri természetvédelemnek. Itt általunk a Bioszféra szólalt meg, és ezzel az emberiség is túllépte a fajhatárt.
Beszélő: Ez akkor valami szó szerint vett „természetjog” lenne?
– A mozgalom több eposzi jelzőt is alkalmaz magára. Ezek egyike, hogy felszabadító hadsereg, a másik pedig, hogy szakszervezet. Tudniillik az élővilág akaratlan munkavállaló. A baloldali gondolat itt is iszonyatos nagyot hibázott. Mert ha kicsit is konzekvens lett volna önmagához, be kellett volna látnia, hogy a létfeltételek teremtésének láncolata nem szakad meg az emberi világ végénél. Amikor a zöld színtestek oxigént termelnek, akkor részt vesznek az emberi gazdaságban is. Ha egy folyó öntisztító, vagy baktériumokat használunk fel a víz tisztítására, akkor az élővilág nekünk dolgozik. És azért torzak a piaci viszonyok, mert ez az akaratlan munka nem épül be a termékekbe és árakba. Sem pedig az élővilágnak okozott kár nem épül be a gazdaságba. De a zöld színtestek nem tudnak sztrájkolni, tehát a természet nem tudja önmagát közvetlenül felszabadítani. Nekünk kell lépéseket tennünk. S ez ad sajátszerű rokonságot a természet és az ember közötti viszony, illetve a mostani kelet-európai folyamatok között. Tulajdonképpen ma az történik Kelet-Európában, amit a természettel kapcsolatban kellene csinálni. Az én meglátásom szerint a kelet-európai forradalmak három alapvető tényező szinergetikus összjátékának eredményei. Az egyik a hatalom belső meghasonlása. Illetve a hatalomban titkon meghúzódó reformerek aktivizálódása. A másik a demokratikus ellenzék tevékenysége. A harmadik a masszaként létező tömegtársadalomban feléledni kész spontán szervezőerő. S tudjuk, hogy nem akkor kelt fel a nép, amikor az elnyomás a legsűrűbb és legiszonytatóbb volt, hanem akkor, amikor az eresztékek némiképp meglazultak. Ebből következik, hogy a kozmopolitikai reformnak is belőlünk, a „halálomból” kell fakadnia. Az élővilág, az élet mint spontán önszervező erő csak akkor fog aktivizálódni, ha az emberi fajon belül megjelenik az önkorlátozás igénye.
Beszélő: A pekingi vérengzés miatti tüntetésen viszont nem bioszférikus, hanem egyszerű emberi jogokról beszéltél.
– A Voks Humana mozgalom analóg viszonyt lát a társadalom és a hatalom, illetőleg az emberi teljhatalom és a természet viszonya között. Számomra elfogadhatatlan az olyan természetvédelem, mint mondjuk a dél-afrikai. A tiszta államvédelem vagy természetvédelem nem sokat ér, ha nem foglal állást az emberjogi problémákkal kapcsolatban. Az a totalitárius szemléletmód, amely egy monokultúra nevében – és ennek neve lehet sztálinizmus, hitlerizmus, polpotizmus vagy enyhébb formájában kádárizmus – tehát az az irányultság, amivel a hatalom elpusztítja a társadalom spontaneitását, nem egyszerűen rokon, hanem ugyanaz az irányultság, mint amivel mi elpusztítjuk az élővilág spontaneitását. Amikor egy növény nem a megfelelő helyen vagy módon dugja ki a csápjait a földből, a hatalom borzad vissza bennünk. Amikor egy totalitárius rendszer elborzad attól, hogy a társadalom nem uniformizált gazdasági és szellemi tervgazdaság keretében kíván élni, akkor ugyanaz a pszichikum retten meg a váratlantól. Végül a kommunista diktatúra maga is egyfajta monokultúra.
Amikor kiirtjuk az őserdőket és a tíz- meg százezer faj helyébe egyetlen fajt telepítünk, akkor a természettel ugyanazt csináljuk, mint amikor az eszmék, kultúrák, iskolák, rasszok sokszínűségét egyetlen monokultúrával váltjuk fel.
Beszélő: Magyarországon és Kelet-Európában mostanában a gazdasági válság, elszegényedés, politikai örvénylés ideje járja. Nem absztrakt és lila dolog pont most jönni elő a Bioszférával?
– Illúzió, hogy a problémákat halogatni, tologatni lehet. Az emberiség adósságai a természettel és saját magával szemben azért halmozódtak fel, mert úgy állt hozzá, hogy ez másodlagos ügy, amit majd akkor lehet elővenni, ha az egyéb problémák megoldódtak. Nem jött rá arra, hogy a problémák azért nem hajlandók megoldódni, mert nem itt kezdjük. Itt kell kezdeni! Például a Voks Humana mozgalomnak van programja a magyarországi, mérsékelt övi őserdők mentésére. Vannak tagjaink, akik saját kiskertjeiket is felajánlották erre a célra. Vagy például: a magyar adósságválság megoldását a Voks Humana mozgalom úgy képzeli el, hogy árucikké tesszük a környezeti problémák megoldását. Azt kell felajánlani a Nyugatnak, cserébe az adósságok enyhítéséért, hogy ökológiailag stabil országot hozunk létre. Kanadai, amerikai üzletemberek hajlandók voltak Magyarországot fejlődő országnak elismerni. Ezt mi megköszönjük, annál is inkább, mert így van. Akkor viszont ebből következik a „Debt for Nature” út járhatósága. Bolíviában, Ecuadorban, Costa Ricában az új zsarolók, a Világbank és az IMF hajlandók voltak, nem kis részben az őserdőket védő zöld mozgalmak nyomásának engedve, ilyen megoldásokba belemenni.
Beszélő: Mi a különbség köztetek és a Zöldek között?
– Közösek vagyunk abban a felfogásban, hogy radikális változásra és az eddigi életmódtól, életfelfogástól különböző utakra van szükség. De lényegi eltérés a következő. A Zöld mozgalom, a Zöld párt emberi környezetről beszél. Az emberi életfeltételek, szükségletek közé jóindulatúan bevonják a természetet is. Azt mondják, ahhoz, hogy jól, egészségesen létezhessünk, szükség van televízióra, rádióra, jó, száraz lakásra, és egy jól kondicionált kis földgolyóra is. Jó levegő, tiszta víz, zöld gyep ezeket az igényeket a természet elégíti ki legjobban, miért is pótolnánk mással? A Zöld gondolkodásban másodlagosan jelenik meg az állatvédelem, az erdővédelem, a genetikai diverzitás védelme, és akkor is „genetikai erőforrásokról” beszél. Tehát a Zöld felfogás a technokrata gondolkodásmód utolsó stádiuma. Végső és elkeseredett kísérlet arra, hogy a technokrácia gondolkodásmódján belül és annak olykor látszólag ellentmondva megoldjuk azt, amit ökológiai válságnak nevezünk.
A Voks Humana nem Zöld párt. Ez „hylaeaikus” párt Ez a szó „őserdőt” jelent, és jelenti egy új típusú kultúra, tudomány és művészet első lépéseit. S azt is jelenti, hogy gyökeresen át kell formálni a „Rendhez” való viszonyunkat. A modern matematika és a kelet-európai forradalmak üzenete egybecseng: mindkettő a képzelt Rend nevében eddig megtagadott Káoszt rehabilitálja. S mindkettő az eddig megtagadott spontaneitás és kreativitás diadalát hirdeti.
Beszélő: Szóval ez volna a szép, új világunk.
– Itt hibáztak nagyot a bölcselők. Azt hitték, van megoldás a jövőben. S elkezdték a jelent hozzáigazítani az elképzelt jövőhöz. Memento Morus, memento Marx. És ebből jöttek a borzalmas utópiák. A Voks szerint nincs megoldás sem a múltban, sem a jelenben, sem a jövőben. Hanem egyfajta spontán, intuitív, de mégis határozott irányba vezető alakulással kell ezt a jövőt, hogy úgy mondjam, ideológiától mentesen idecsábítani.
- Környezet [6]