Skip to main content

Beszélő hetilap, 4. próbaszám (december 18.), Évfolyam 1, Szám 4

(Barabás Zoltán) - (Bencsik János) - (Varga Cs.): [Olvasói levelek]

(Jakab Károly): Baráti levél dr. Márton János nemzetgyűlési képviselő úrhoz

Iványi Gábor: Ezekben a napokban

K. F. [Kőszeg Ferenc]: Közeljövőképek

L. M. [Laki Mihály]: Három hónap

T. P. [Tölgyessy Péter]: Fejetlen találkozó a kormányfőnél

Szabó Miklós: Nincsen többé geopolitikai helyzet

Adam Michnik: Kérdések a németekhez

: Az NDK-ellenzék válasza Adam Michniknek

Nem engedjük, hogy a falat kelet felé eltolják

Pesty László: Fel, Karabahba!

Barcsi János: Milosevic északon…

Andrzej Gelberg: Szabadság-adó

Demszky Gábor: Emlékhét a Kárpátalján

: Kampánypróba

Újvárosi Viktor: A bűnös csempe

–rr: A 8-as zárka

Rákosi Judit: Másként szeretkezők

Homeros és ellenzéke

Révész Sándor: Az MSZMP két útja

XIV. kongresszusuk elé

Vajna János: Csúcsokon jártam

: A tökéletlenség rekordjai (könyvismertetés)

: Szerény jóslat

: Tök-életlen fegyverek

: Pazar takarékossági akció

: Mindennél drágább esküvői tószt

Lányi András: Az értelmiség útban van…

Stefan A. Musto: Tekervényes út Európához

Langmár Ferenc: Az adósságválság jubileumán

– r – [Langmár Ferenc]: Országos Hitelmérleg

Bozzai Rita: Adós, ne fizess?

Kemény István: Feltámad-e Henry George?

Kopasz János: „El a kezekkel a magánszektortól!”

A Szerk.: Helyreigazítás

Nagy András: Extraordinary and Omnipotent

Beszélő-beszélgetés Sebeők Jánossal, a Bioszféra Nagykövetével

Solt Ottilia: „E sok gyomor hogyan emészthetné meg a tanács kegyelmét”*

Lakatos László Nándor: Karácsonyi kilakoltatások

F. Havas Gábor: Csalárdság nélkül

Ungváry Rudolf: Gondolatok egy pályázat eredményéről

Bikácsy Gergely: Wajda: Ördögök

Eörsi István: Ürügy nélkül

– ó –: Közbotrány

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon