– r – [Langmár Ferenc]

Vissza a főcikkhez →

Az állami szférának nyújtott hitelek kategóriája 10-13 éves – 3 éves törlesztési haladékkal nyújtott – hiteleket takar. A különböző célú hosszú lejáratú hitelek kamatai eltérnek egymástól, s általában a refinanszírozási hitelek kamatterheinek növekedésével együtt növekszenek.

A deviza- és forintátértékelésekor keletkezett hiányokra technikai jellegű hitelt nyújt a költségvetésnek a jegybank. A hatvanas évek végén megállapodás született a Magyar Nemzeti Bank és a költségvetés között, miszerint – egyes esetektől eltekintve – a költségvetés közvetlenül nem vesz föl külföldi hiteleket. Emiatt tehát például forintleértékelésnél az MNB-nél a forrásoknál hiány keletkezik (hiszen ugyanannyi forint kevesebb valutát ér), s a jegybank ezt államadósságként tartja nyilván. Ezeket a hiteleket elvileg 0 százalékos kamattal tartják nyilván.

Az 1. pont többi – nyilvánosságra torzítottan vagy egyáltalán nem került – tételein keresztül titkolták el a rendszeres költségvetési hiányok valódi nagyságát, s az ez által is növelt államadósságot.

A forgóalapjuttatás miatti 23,8 milliárd forintos államadósság nem jelent meg korábban, noha még 1968-ban, a gazdasági reform kapcsán keletkezett. Az önállóbbá tett vállalatoktól a költségvetés átvállalta ezt a hitelt, de a kiadásai között soha nem jelent meg.

Az államkötvény kibocsátás tételénél említésre méltó az a – a táblázatban nem látható – tény, hogy e tétel 1987. december 31-én regisztrált nagyságánál a másnapi, évkezdeti összeg közel 8 milliárd forinttal nagyobb. Egyes feltételezés szerint többek között itt jelentkezik a bankrendszer kétszintűvé tételekor 1987-ben a bankoknak juttatott állami alapjuttatás.

A központi költségvetés hitelei rovatban a nyilvánosságra hozott hiányon kívül szerepelnek az olyan – például szanált vállalatoknak – elengedett hitelek, amelyek a költségvetésben nem szerepeltek. Ilyen volt a 80-as évek közepén a kohászatnak elengedett 35 milliárdos hitel is. Ezeket a jegybank automatikusan az államháztartás adósságai közé sorolja.

Az állami nagyberuházásokról régebben az volt az elképzelés, hogy majd az állam finanszírozza őket. A költségvetési források csökkenésének ellensúlyozására született az Állami Fejlesztési Intézet (ÁFI). Az ÁFI a jegybank (idén 11,5 százalékos kamattal) által nyújtott refinanszírozási hitelekből finanszírozza a beruházást. A folyó költségvetést mindig az a rész terheli, mely az ÁFI kamatfizetési kötelezettségei és a már megvalósult beruházások után fizetett járadék különbözőségéből adódik.

A nemzetközi beruházásokkal kapcsolatos hitelek döntő többsége a költségvetésben semmilyen formában nem jelenik meg, noha esetenként az éves költségvetések szöveges részei tartalmazzák. Ezeknek a hiteleknek a kamata ma 8%.

Az 1968-ban kialakított Országos Hitelmérleg fölül nemcsak a titok árnya kezd elvonulni, eljárt felette az idő is. Az adatok felbontása, csoportosítása ugyanis nem tartott lépést a bank- és pénzforgalmi rendszer fejlődésével. Ezért többek között nem alkalmas arra, hogy differenciáltan feltüntesse a lakosság megtakarításait. Hiányzik például a Hitelmérlegből a lakosság állami értékpapír-vásárlása, a mérlegben nem jelenik meg a költségvetésnek való lakossági hitelezés. Ezért várható, hogy jövőre új mérlegrendszert dolgoznak ki.

• gazdaság