Az államtitkár, akinek feladatkörébe tartozik a kérdés rendezése (ő egyébként a határvízi bizottság vezetője, és kezében összpontosul a vízügyi politika irányítása), a bizottságnak küldött levelében arra célzott, hogy a bizottság által képviselt merev álláspont, a korábbi parlamenti határozathoz való ragaszkodás megköti a kormány kezét, hogy egy valóban jó, mindenkit kielégítő megoldás születhessen az ügyben.

A bizottság fel volt háborodva. A bizottság kikérte magának és a Duna-mozgalomnak is.

A nagy gonddal előkészített törvényjavaslatba annak idején a természetvédelmi területek sorsát érintő összes módosítást betették – elsősorban a környezetvédelmi lobbysták hatására –, hiszen az átmeneti törvényeket előbb kellett megszavazni, mint a még azóta is hiányzó természetvédelmi törvényt. Normális esetben ez rögzítené azokat a természetvédelmi területekre vonatkozó alapvető előírásokat, amelyekhez a szövetkezeti vagy bármilyen más törvénynek igazodnia illik.

De hát a rendszerváltás az már csak ilyen. Mindenesetre a szövetkezetek átalakulásáról szóló 1992. II.

Lipták Béla nem adta fel a küzdelmet! Jelenleg éppen Kennedy, Dodd és Bell szenátorokat ostromolja annak érdekében, hogy az Egyesült Államok vesse latba befolyását, és ha másképp nem lehetséges, akkor hitelek megvonásával próbálja rábírni a szlovák kormányt egy elfogadható kompromisszum megkötésére Bős ügyében. Abban a kérdésben persze, hogy létezik-e egyáltalán ilyen kompromisszum, erősen megoszlanak a vélemények a mozgalomhoz tartozó és a vízlépcsőt egyaránt elutasító szakértők között.

Az azbeszt természetes anyag, ásvány. Ha nyugton hagyják, nem okoz bonyodalmakat. De nem azért ember az ember, hogy bármit is nyugton hagyjon. Látszólag ideális anyag, nem ég, nem perzselődik, savak, lúgok nem kezdik ki, elektromos és hőszigetelő képessége kiváló. És főleg tartós, a neve is a görög „elpusztíthatatlan” szóból származik. Elektromos kemencék, háztartási sütők, hűtőszekrények kedvelt szigetelőanyaga, használják tűzoltó- és kohászöltözéknek, kályhaelőtétnek, konyhaasztallapnak, fékbetétnek, hevedernek, tetőfedésre és vízcsőnek.

Az USA-ban…

1990-ben az USA-ban több mint egymillió rákbeteget tartottak nyilván. Míg 1950-ben még „csak” minden ötödik, ma már minden negyedik ember hal meg rákban. Ez idő alatt a rákos esetek száma átlagosan 43,5%-kal emelkedett. Az 1950-es adatokat alapul véve 1988-ban 263%-kal több tüdőrák, 100%-kal több prosztata- és 60%-kal több emlőrákos eset fordult elő. Mindössze a nyaki és a gyomordaganatok terén mutatkozott némi javulás. A fiatalabb életkorban jelentkező ráktípusok – bizonyos leukémiák, agy- és heredaganatok – is aggasztó mértékben szaporodnak. A II.

A fővárosnak vannak nagyvonalúan megfogalmazott vezérelvei a város „térszerkezetének” alakításáról, a városközpont „decentralizálásáról” vagy éppen a megmaradt természeti területek védetté nyilvánításáról, illetve városba bevezető utak kapcsolatainak kiépítéséről, azonban a valóságban a fejlődés a tervezett elképzelésekkel inkább ellentétes.

„Sajnos tragikusan felgyorsultak a folyamatok, amelyek a környezet romlásához vezettek” – állítja Lukács András, a főváros legaktívabb környezetvédő csoportjának, a Levegő Munkacsoportnak a vezetője.

Beszélő: Mészáros úr, sehogyan sem érthető, hogy a Duna elterelése után milyen céljuk volt a szakértői vizsgálatoknak. Igazodtak-e a közben folytatott tárgyalásokhoz, vagy előre közölték önökkel, szakértőkkel a végcélt?

– Igazából nem volt végcél. Hadd idézzem pontosan a londoni megállapodást: létre kell hozni egy munkacsoportot, amely a helyszínen megvizsgálja a C változat létesítményeit, felméri e létesítményeknek, illetve befejezésüknek a szükségességét az árvízveszély szempontjából, beleértve a már megépített objektumok károsodásának veszélyeit is.

„Nem vagyok túl optimista a gátügyben, hiszen befejezett tények vannak, a folyót elterelték” – jelentette ki Antall József miniszterelnök az EK és a visegrádi csoport londoni csúcstalálkozóján októberben. „Ha a vízmennyiség változatlanságában, hajózási kérdésekben, a munkák leállításában meg tudnánk egyezni, és mindenki elfogadná a nemzetközi bíráskodást, akkor eredményre juthatnánk” – tette hozzá sokat sejtetően a magyar kormányfő.

Nem a jövedelem- és nyereségadókra kell koncentrálni – különösen nem a kis és közepes jövedelműeknél –, és nem szabad érzéketlen egységességgel alkalmazni a forgalmi adót.

Miközben mi itt szépen bebábozódunk rendszerváltási nyavalyáink gondolatkörébe, s figyelmünket az köti le, hogy miként húzhatnák közelebb a mi kompországunkat a haza jobbjai a nyugati parthoz történelmi adottságaink, familiáris balsorsunk és hazánk rosszabbjai ellenére, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról a sajnálatos tényről, hogy mire mi odahúzódnánk, addigra ott vagy másmilyen élet leend, vagy sehol semmilyen, mert a napsugaras Nyugat jólétébe, melyből percenként három tonna hulladékimporttal részesedik az első és a második világ, a mi bánatos bolygónk belepusztul.