Nyomtatóbarát változat

Miközben mi itt szépen bebábozódunk rendszerváltási nyavalyáink gondolatkörébe, s figyelmünket az köti le, hogy miként húzhatnák közelebb a mi kompországunkat a haza jobbjai a nyugati parthoz történelmi adottságaink, familiáris balsorsunk és hazánk rosszabbjai ellenére, hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról a sajnálatos tényről, hogy mire mi odahúzódnánk, addigra ott vagy másmilyen élet leend, vagy sehol semmilyen, mert a napsugaras Nyugat jólétébe, melyből percenként három tonna hulladékimporttal részesedik az első és a második világ, a mi bánatos bolygónk belepusztul.

„A búzaföldek, amelyek Észak-Afrikát a Római Birodalom magtárává tették, ma nagy sivatagok. A Tigris- és Eufrátesz-medence ősi civilizációi akkor kezdtek hanyatlani, amikor az öntözési rendszerek az elárasztás és a kisózás miatt lassan összezsugorították az élelmiszer-tartalékokat. A guetamalai fennsíkon az i. e. harmadik századtól az i. sz. kilencedik századig virágzó maya civilizáció összeomlását pedig valószínűleg az erdőpusztítás és talajerózió indította el.” (177. o.) Ezek a civilizációk valószínűleg éppoly elpusztíthatatlannak vélték magukat, mint mi a mienket. A mi tévedésünknek azonban már nemigen lennének kései rezonőrei, mivel az emberi civilizáció most már nemigen tud részekben pusztulni, csak egészében.

A Worldwatch Institute jelentései 1984 óta idegesítik világszerte évről évre a döntéshozókat és az érdeklődő közvéleményt. Az idén harmadszor magyarul is megjelent az évkönyv, mégpedig gyorsan (ami hellyel-közzel meg is látszik a fordításon) és önköltségi áron. Akik nem szeretnének elbúcsúzni attól a reménytől, hogy a nyugati életforma úgy-ahogy kialakult, folytatható és mireánk is kiterjeszthető, azok tartsák távol magukat a könyvtől is és az alábbi kedvcsillapító összeállítástól is.

A védő ózonpajzs az északi félteke sűrűn lakott területein kétszer olyan gyorsan vékonyodik, mint azt a tudósok néhány évvel ezelőtt gondolták. (1. o.)

A sztratoszféra ózonrétegének felgyorsult elvékonyodása az északi félteke felett becslések szerint csak az Egyesült Államokban további 200 ezer bőrrákos halálához vezet a következő ötven évben. Milliók élete forog kockán világszerte. (176. o.)

A hőt csapdába ejtő atmoszferikus szén-dioxid mennyisége 26 százalékkal magasabb, mint az iparosodás előtt, és folyamatosan növekszik. A Föld felszíne 1990-ben melegebb volt, mint bármely évben a meteorológiai adatok nyilvántartásának XX. század közepén történt bevezetése óta; a nyilvántartott hét legmelegebb év közül hat 1980 óta volt. (1. o.)

A Föld népessége évente 92 millióval növekszik, mintha minden évben egy Mexikót adnánk hozzá; ebből 88 millióan a fejlődő világban születnek. (1. o.)

Több mint egymilliárd ember, az abszolút szegények, kevesebb mint napi egy dollárból tengődnek. (2. o.)

Minden harmadik gyerek alultáplált. Körülbelül 1,2 milliárd embernek nincs biztonsággal iható vize. Majdnem hárommillió gyerek hal meg évente olyan betegségektől, amelyeket védőoltásokkal meg lehetne előzni. (2. o.)

Több mint 100 millió általános iskolás korú gyerek nem jár iskolába. (3. o.)

Az United Nations Development Program becslései szerint a globális katonai ráfordítások két százalékának megfelelő összeg, azaz évi 20 milliárd dollár elég lenne, hogy a világon mindenki alapfokú oktatásban, egészségügyi szolgáltatásban, családtervezési szolgáltatásokban, biztonságos ivóvízben és megfelelő táplálékban részesüljön. (3–4. o.)

A terhesség, a szülés és a nem biztonságos művi vetélés során fellépő betegségek, illetve elhalálozás, a reprodukciós szervek megbetegedései és a nem megfelelően alkalmazott fogamzásgátlási módszerek vezetik a kockázatok listáját, amelyek az egész világon veszélyeztetik a szülőképes nőket. Az idei prognózis egymillió nő halála, több mint 100 millió súlyos megbetegedése ilyen okok következtében. (83. o.)

A legtöbb fejlődő országban a 15–49 év közötti nők halálának 25–40 százaléka terhességgel kapcsolatos okokra vezethető vissza, míg ez az arány 1 százalék alatt van az Egyesült Államokban és Európa országainak nagy részében. (85. o.)

A korábban sokkal gyakrabban citált csecsemőhalandósági index csupán kilencszer magasabb a harmadik világban, mint az ipari országokban, miközben az anyasági halálozás kockázata nemritkán több mint százszoros lehet. (85. o.)

Afrikában és Dél-Ázsiában csak a szülések egyharmadánál van szakképzett segítség. (89. o.)

Afrikában a szülőkorban lévő nők 25–45 százaléka elégtelenül táplálkozik. „Így nem csoda, ha a nő minimális súlygyarapodást mutat még a terhesség utolsó hónapjában is.” (87. o.)

Durván 1,4 millió fajt írtak eddig le, de a tudósok ma már úgy gondolják, hogy a teljes szám valahol 10 és 80 millió között van. Legtöbbjük apró állat, rovarok és puhatestűek, amelyek kevéssé ismert élőhelyeken húzódnak meg, mint amilyen a trópusi őserdők lombozata vagy az óceánok feneke. (7. o.)

Az élővilág sokfélesége (az ökoszisztémák, fajok és gének, amelyek összessége teszi Földünkön az életet lehetővé és élvezetessé) riasztó sebességgel rohan a teljes összeomlás felé. (7. o.)

Legalább évi ötvenezer (azaz napi 140) gerinctelen faj tűnik el visszavonhatatlanul a Föld felszínéről élőhelyük, a trópusi őserdők pusztítása miatt… naponta legalább egy madár-, emlős- vagy növényfaj vész el örökre. (7. o.)

A fajokon és a természetes életközösségeken belüli változatosság is teljes egészében fogyatkozik, valószínűleg sokkal nagyobb mértékben, mint a fajok maguk. (7. o.)

Az erdők évi kb. 17 millió hektáros sebességgel fogynak, ez nagyjából Finnország területének felével egyenlő. (1. o.)

A trópusi őserdők, amelyek egymagukban a ma élő fajok legalább felének adnak otthont, eredeti területüknek alig felén állnak lábon. (8. o.)

A trópusokon kívül a bolygóról majdnem teljesen eltűnt egy sor ökoszisztéma-típus, beleértve Észak-Amerika hosszú füvű prérijeit, Libanon nagy cédrusligeteit és Európa, valamint Észak-Amerika hatalmas ősi keményfaerdeit. A trópusinál kevésbé kiterjedt mérsékelt égövi esőerdők ma talán a legveszélyeztetettebb ökológiai rendszerek. A Földön egykor található 31 millió hektár ilyen erdő 56 százalékát vágták ki vagy pusztították el. Az Egyesült Államok eredeti esőerdőinek kevesebb mint 10 százaléka élte túl a rombolást. (9. o.)

A környezetdiplomáciát példátlan aktivitás jellemezte az elmúlt évben. (155. o.)

A környezeti témák pár év alatt a nemzetközi kapcsolatok központi jellemzőjévé váltak. (155. o.)

Eddig több mint 150 környezetvédelmi egyezményt fogadtak el, nagyobb részüket 1970 óta. (155. o.)

De néhány korlátozott eredményen kívül a világ környezetének általános állapota vészes sebességgel romlik tovább. (157. o.)

A meglévő egyezmények és intézmények csak parányi próbálkozások ahhoz a nemzetközi mechanizmushoz képest, amelyre szükség lenne. (157. o.)

Az egyezmények többségében nem is kötnek ki semmilyen szankciót. A létező egyezmények betartásáról szóló adatokban szűkölködünk, így senki nem tudja valójában, hogy az aláírók mennyire tartják be szavukat. (164. o.)

A fejlődő országok útjának egyengetése a nemzetközi környezeti egyezményekben való részvételükhöz mélyebb gazdasági reformokat igényel, például az adósságok elengedését, a kereskedelmi akadályok csökkentését és a szegénység enyhítését úgy, hogy az országok figyelhessenek a hosszú távú környezetvédelmi megfontolásokra. (167. o.)

A feladat a világ környezeti kormányzatának megerősítése, amelynek középpontjában az Egyesült Nemzetek óriás rendszerének felújítása áll. (170. o.)

• Környezet