Skip to main content

Zöld határok

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Környezetvédelmi kerekasztal


A zöldmozgalom gyökerei

Beszélő: Mikor alakultatok, milyen célokat, feladatokat tűztetek ki magatok elé?

György Lajos: Az ELTE Természetvédelmi Klub 1983-ban, szinte elsőként az országban alakult meg egy magánlakáson. Mivel egyesületi formára akkoriban nem volt mód, kezdetben „KISZ-klubként” működtünk. Szerencsére Nagy Imre, az egyetem akkori KISZ-titkára hagyott minket dolgozni. Célunk: tájékozódni, tájékoztatni, hatni! Előadásokat, táborokat rendeztünk, sajtószemléket, újságot adtunk ki. Szársomlyóért harcoltunk. Azt hiszem, igen jó, széles körű kapcsolatokkal rendelkező csapatot hoztunk létre.

Flórián Endre: A Levegő-munkacsoport a közlekedésből eredő levegőszennyezés csökkentésére alakult. Főleg Budapest vezetésének próbál tanácsokat adni ebben a témában. Zöldszervezetekből, magánszemélyekből, pártok zöldfrakcióiból áll össze. Vidéki szervezetek is tagjai (pl. a győri Reflexcsoport).

Kecskeméti Károly: A Sebeők János alapította Voks Humana mozgalom 1989-ben alakult. Elsősorban a trópusi esőerdők védelmében agitál. Messze vannak, de jelszavunk: gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Magyarországon is az erdőkre koncentrál a mozgalom. Megalapítottuk a Magyar Erdőrezervátum Alapítványt, amely például elérte, hogy egyes területeken fakitermelési tilalmat vezessenek be. Kidolgoztunk egy programot a kevés, de értékes magyar őserdőállomány védelmében is.

Illés Zoltán: A BME Zöldkör a Műszaki Egyetem Martos Flóra utcai kollégiumában alakult 1986 elején. Nálunk is sokat segített az egyetem KISZ-bizottságának aktív támogatása a pártbizottsággal szemben. Kezdetben a levegőszennyezés, a savas esők ellen agitáltunk filmvetítésekkel, előadásokkal, demonstrációkkal az egyetem területén, 1987-ben a Kiskörúton is volt egy egyhetes tüntetésünk.

Testvérszervezetünk, a Mártírok úti Egyesület ’89-ben alakult meg, Nagy Ágnes gyakorló anya vezetésével. Előzménye az egy évvel azelőtti Mártírok úti tüntetés, amit az autóforgalom miatt kimutathatóan mérgezett gyerekek védelmében tartottunk.

Csuja László: A környezetvédelmi mozgalom legfiatalabb szerveződése az ez év januárjában alakult Energia-klub. Célja a környezetvédelmi szempontból is elfogadható energetikai megoldások kidolgozása, támogatása, lobbyzás az energiahatékony gazdaság kialakításáért.

Beszélő: Milyen hazai előzményei, gyökerei voltak a zöldmozgalomnak?

György Lajos: Én három gyökérről szoktam beszélni. Ezek a 70-es évek végére, 80-as évek elejére nyúlnak vissza. A legegyszerűbb a természetvédelmi gyökér. A másik a békemozgalom kemény magját képviselő Dialógus, amely megszervezte 1983-ban a Mártírok úti nagy béketüntetést. A harmadik pedig a vallásos gyökér. Itt például a Bokort, egy katolikus bázisközösséget lehet megemlíteni. Ők az erőszakmentességen túl az alternatív gondolkodást képviselték.

Zöldüljenek a pártok

Beszélő: Az indulásnál a politika meghatározó volt a környezet- és természetvédelmi mozgalomban. Ma mennyire politikusak ezek a szervezetek?

Csuja László: Szerintem a környezetvédelem keményen politika ma is, nemcsak szakma. Egy sajátos politikai beállítottságot jelent, ami különbözik a jelenlegi pártstruktúrás gondolkodásmódtól.

György Lajos: A környezetvédelmi mozgalom nagyon erősen kötődik ezért a pártokhoz is. Ugyanis nagyon sokan a mozgalomból kerültek különböző pártokba. Ott van az MDF-ben például Kodolányi Gyula, Ferencz Csaba vagy volt Sólyom László, de az ellenzéki pártokban is vannak egykori környezetvédők. De egészében a környezetvédelem tehát nem párthoz kötött. Minden pártnak zöldnek kéne lenni, „zöldülniük” kellene.

Flórián Endre: A választásokkor minden parlamenti párt fontosnak tartotta, hogy legyen valamiféle környezetvédelmi programja. És ez helyes is. Akkor van viszont nagy baj, ha a környezetvédelmet a pártok csupán pártpolitikai célokra használják fel, és csak jelmondatok szintjén marad a környezetvédelmi program.

Beszélő: A mozgalom egy része pártosodott: megalakult a Zöld Párt, viszont a mozgalom ennek ellenére nem lett egységes.

György Lajos: Valóban, két éve felvetődött, hogy a választásokon indulnia kellene a zöldeknek is. Valaki csak választási szövetségre gondolt, de végül is párt szerveződött. Nem sok sikerrel szerepeltek a választásokon. A zöldmozgalom nem integrálódik, nem egységesül sehol sem a világon. A nyugat-európai zöldpártok (pl. Németországban is) kezdenek szétesni. Az egység nem is szükséges, úgyis csak mesterséges lenne, állandó belső harcokkal.

Illés Zoltán: A felülről szervezett diktatórikus rendszer hatékonyabb az államhatalomban is, mint a demokratikus. Mégis csak ez utóbbi a járható út a mozgalom számára. Rengeteg egyeztetésre, konszenzus keresésére van szükség, ennél jobb megoldás nincsen.

Hatalmas politikai harcot kell vívnunk például különböző külföldi és magyar lobbyérdekek ellen egy új atomerőmű terve kapcsán. De ebben nemcsak környezetvédelmi, hanem energetikai, gazdasági szakemberek is részt vesznek velünk együtt. Nincs közöttünk pártszerű egység, újból meg újból egyeztetni kell.

Csanády András: Mi elfogadjuk ezt a piacgazdaság által meghatározott társadalmi rendszert, amelyben élnünk kell. De ki akarjuk fejteni ezen belül a magunk gondolkodásmódjának hatását, és érvényre próbálunk juttatni környezetvédelmi kérdéseket is. Ugyanis már olyan mindennapos problémák jelentek meg, amelyek veszélyeztetik az életet a Földön.

Beszélő: Ahhoz, hogy ez a szükséges szemléletváltás, mint mondják, paradigmaváltás végbemenjen, a társadalom minden részében megfelelő szintű oktatásra, tájékoztatásra lenne szükség.


Kecskeméti Károly: Egy demokráciában nehezebb erőteljes, határozott kézzel milliókba kerülő, káros tevékenységeket leállítani. Szükség van tehát egyfajta társadalmi fékező ernyőre, ami egy újfajta, a környezetvédelemre érzékeny közgondolkodást jelent. Az oktatást már kisgyermekkorban el kellene kezdeni.

Flórián Endre: Amíg a közfelvilágosítás, környezetvédelmi és közegészségügyi oktatás nem indul el nagyon jól szervezett formában, addig a lakosság manipulálható lesz a környezetvédelmen keresztül párt- és kormányérdekeknek megfelelően.

Illés Zoltán: A környezetvédelmi mozgalomba olyan szakembereket próbálunk bevonni, akik elfogadják a paradigmaváltást a környezetvédelem megítélésében. Ez az elengedhetetlen változás Nyugaton már régebben lezajlott, nálunk csak most indul be.

Csuja László: Mivel a Zöld Párt nem került be a parlamentbe, nagyon hiányzik a környezetvédelmi gondolkodás ebből a döntéshozó szervből. Egy hagyományos politikai párthoz tartozó képviselő pragmatikus megkötöttségei miatt sok kérdést nem tud felvállalni. Ezért van szüksége a zöldmozgalomnak politikai képviseletre a parlamentben. Ez elképzelhető lenne a más országokban már ismert „ombudsman” intézmény formájában.

Alternatívok és a hatalom



Beszélő: Milyen a viszony a zöldmozgalom és a környezetvédelmi tárca (KTM) között?

Illés Zoltán: Az új kormány létrejöttekor a szervezetek azt hitték, hogy majd az új garnitúra – ahol döntéshozói helyekre egykori mozgalmi emberek is kerültek – tenni fog majd valamit a környezetért. De nem ez történt! Mivel nem tettek semmi hatékonyát, ezért a mozgalom egy része radikalizálódott, nem fogadja el a minisztériumot, nem hajlandó együttműködni vele. Úgy véljük, hogy ez a minisztérium semmivel sem jobb, mint az utolsó pártállami minisztérium. Párhuzamokat lehet fölfedezni a régi és az új kormányzati szándékok, Bős–Nagymaros és az Expo, Maróthi és Keresztes között. A KTM már nem javítható, ezért meg kell változtatni, amihez csak a kemény politikai harc van eszközként.

György Lajos: A mozgalom természetesen ellenzéki, de ez így van például az Egyesült Államokban is, ahol a KTM-nél sokkal hatékonyabban dolgozó IPA-nek (környezetvédelmi hivatal) ellenzéke az ottani zöldmozgalom.

De az ellenzékiség nem jelenti azt, hogy sokan a mozgalomból nem akarnánk együttműködni. Tavaly nyáron is összehívtak kb. harminc zöldszervezetet, hogy adják be javaslataikat a környezetvédelmi törvénnyel kapcsolatban. Lehetetlenül kevés időt adtak rá: két hetet, mondván, hogy karácsonyra a minisztertanács előtt kell lennie a törvényjavaslatnak. Végül is beadtuk elképzeléseinket, januárban volt egy újabb találkozó, de azóta, ez alatt az egy év alatt semmi sem történt! Lehet ugyan, hogy a Minisztertanács nem akar vele foglalkozni, de akkor igenis, a környezetvédelmi miniszternek kéne keményen sürgetnie!

Beszélő: A minisztérium tehát csak a látszat kedvéért hívja meg a környezet- és természetvédelmi szervezeteket?

György Lajos: Így van. Azt szoktuk mondani, hogy kicsekkelnek minket. Kipipálják, hogy meghallgatták a mozgalom képviselőit. Annyi értelme azért mégiscsak van a dolognak, hogy a minisztérium látja a mozgalom egységét egy adott kérdésben. Például a déli autópálya ügyében egy találkozón valamennyi szervezet – egy kivételével – ugyanazt mondta.

Környezetpusztító nyugati tőke

Beszélő: Ma, a rendszerváltás után, milyen a politikacsinálók hozzáállása a környezetvédelemhez?

Illés Zoltán: A mozgalomból nagyon sok ember lépett be különböző pártokba. Én ezt helyeslem, amennyiben ott is környezetvédő marad. De általában ezek az emberek a pártokban a perifériára sodródnak. A környezetvédelem így a pártoknál csak szlogen maradt. Az MDF-nek például volt egy nagyon jó környezetvédelmi programja. Amiből semmi sem valósult meg. Nem egy egyprofilú – csak a környezet- és természetvédelemmel foglalkozó – minisztérium jött létre, hanem hozzácsapták a területfejlesztést is, ami teljesen elnyomja az előbbi két területet.

Csanády András: Ebben a kelet-európai térségben egyetlen kormányzat sem tud elegendő pénzt és energiát fordítani a környezetvédelemre, olyan helyről kéne elvonnia, amely rövidebb távon sújtaná a lakosságot. Népszerűtlenné válna a kormányzat, ezért a környezetvédelmi gondolkodást képviselő emberek kiszorulnak a döntési helyekről.

Illés Zoltán: Véleményem szerint a jelenlegi kormányzatnak az a stratégiája, hogy a lakosság minél kevesebbet foglalkozzon a környezetvédelmi helyzettel, hisz rengeteg más probléma van, minek még egy újabb? Ezért nem akarnak következetesebb környezetvédelmet csinálni, annak ellenére, hogy mind a hazai pénzek és szakembergárda, mind a nyugati segélycsomagok rendelkezésre állnak, hogy markáns elmozdulások történjenek a környezetvédelem területén.

Beszélő: A kormányzat mennyire veszi számításba a környezetvédelem és a politika, gazdaságpolitika kapcsolatát? Milyen mértékben veszik figyelembe a környezetvédelmi szempontokat egy-egy gazdasági kérdés eldöntésekor?


Illés Zoltán: A jelenlegi kormányzat attól fél, hogy szigorúbb környezetvédelmi szabályok bevezetése esetén a nyugati tőke nem jön be. Itt két dolgot kell figyelembe venni: az a tőke, ami pusztítja a környezetet, jobb is ha nem jön be! De ennél nagyobb az a tőkerész, amelyik környezetbarát technológiát hozna be, de a rendezetlen környezetvédelmi viszonyok, a gazdasági ösztönzők és törvények hiánya miatt nem jön be, nem talál itt piacot. Tavaly a Környezetvédelmi Központnál háromezer üzletember érdeklődött a jelenlegi és az elkövetkező öt évben várható környezetvédelmi törvényekről, de senki sem tudott nekik választ adni!










































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon