Skip to main content

Beszélő hetilap, 34–35. szám, Évfolyam 3, Szám 35

(Perjés Géza): Válasz Pető Gábor Pálnak a július 20-i számban közölt hozzászólásához

(Halász János): Talán még nem késő

A szerkesztőség - Kincses Előd: [Szerzői levél és szerkesztőségi válasz]

–eö– [Eörsi János]: Pragmatizmusból csillagos ötös!

pé/nwa [Pleszkán Éva–Nagy W. András]: Emelkedő szovjet–orosz nemzet / Feddő beszéd / Szerbország, Horvátország, Szlovénország / II. János Pál

Vajna János: Végre vége?

Három világrengető nap

Könyves László [Kisbali László]: Az emberhalász

(Avagy: mit is üzent II. János Pál?)

–g [Kőszeg Ferenc]: A pápa és a zsidók

lt [Solt Ottilia]: Érdekegyeztetés

Iványi Gábor: „A Krisztus mikor eljő, tehet-e majd több csodát azoknál, amelyeket ez tett?”

(János ev. 7. 31.)

: Van-e jobb alternatíva?

–yi–: Tisztító szellet

–szeg [Kőszeg Ferenc]: Marad mi volt: a puszta lég

T. Zselensky Péter: Hogyan nyertük meg a világháborút?

Kornis Mihály: A dolgok állása

– szerintem –

Ivan Krasztev: A politikai test anatómiája

Töredék

Rostoványi Zsolt: Békét a békéért

Csorba Béla: Ülősztrájk egy délvidéki múzeumért

Szilágyi Imre: Jugoszláv pillanatkép

Kovács Ákos - Sztrés Erzsébet: „Ez a rendszer az ember teljes megalázására épült…”

Beszélgetés Dancig Szergejevics Baldajevvel, a Gulag-sztori szerzőjével

[Solt Ottilia–Kőszeg Ferenc]: Kemény kezek éjszakája

[Kiss Ilona]: Ukrajna nem mehet!

[Kiss Ilona]: Hány lépés a határ?

Telefoninterjú Vytautas Radzvilasszal, a Litván Liberális Párt vezetőjével, a Sajudis alelnökével

Kiss Ilona: Ha én lennék a KGB-főnök…

Andrej Navrozov: A Nyugat megint elhibázta

Daniel Kumermann: Forró napok előtt

Hegyi Márton: Zöld határok

Környezetvédelmi kerekasztal

Langmár Ferenc: A megtakarítások segítenek

Papp Emília: Bankcsapdák

Szilágyi Imre: Kedves Sonia Licht!

Aczél Endre: Nem voltak dilettánsok

czki [Gyekiczki András]: Hol volt, hol nem lesz óvoda az Andrássy úton

Sári Lajos: Tisztelt Vezérigazgató Úr!

Könczöl Csaba: Az „iskolamester”

Beszélő-beszélgetés Fehér Ferenccel I.

–y–t [Krokovay Zsolt]: Holmi „pluralizmus”, avagy a szovjetek Tokajban

[Kisbali László]: Sajtótörvénynek a józan ész szerint nem lehet helye

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon