Skip to main content

Ukrajna nem mehet!

Vissza a főcikkhez →


A független Ukrajna megteremtése érdekében a parlament három rendeletcsomagot fogadott el: az egyik az önálló köztársasági pénz bevezetését tartalmazza, a második az Ukrajna területén állomásozó összes katonai egységet az Ukrán Legfelsőbb Tanács fennhatósága alá rendeli, a harmadik pedig arról rendelkezik, hogy ez év végéig föl kell állítani az önálló nemzeti köztársasági hadsereget.

Ezek a döntések radikálisan megváltoztathatják az orosz–ukrán viszonyokat. Néhány perce szólalt fel Gorbacsov a Szovjet Legfelsőbb Tanács ülésén. Kijelentette: az orosz vezetőknek az az álláspontja, hogy ha Ukrajna benn marad az Unióban, akkor nem lesz semmiféle konfliktus az orosz–ukrán határ kérdésében, ha azonban továbbra is kitart amellett, hogy kilép a szövetségből, akkor ez a területi problémák miatt beláthatatlan következményekhez vezethet.

Az ukrán kormány azonnal tárgyalásokat kezdett az orosz vezetőkkel annak tisztázására, hogy az Orosz Föderáció miért nem ismeri el Ukrajna függetlenségét. Egyelőre még csak találgatni lehet, konkrétan mely területek hovatartozását tekintik az orosz vezetők kérdésesnek: lehet például a Krím is, bizonyos tengeri kijáratokkal. Ha ezt a problémát az orosz vezetők mesterségesen élezik, akkor természetesen Ukrajna is kénytelen lesz bizonyos területi igényeket bejelenteni egyes nyugat-oroszországi régiókkal kapcsolatban, ahol igen nagy számban él ukrán lakosság.

Elképzelhető, hogy az orosz vezetők nem véletlenül tettek közzé ilyen nyilatkozatot, hanem azzal a céllal, hogy mesterséges megosztottságot idézzenek elő Ukrajna déli és keleti körzeteiben, s feszültséget keltsenek Oroszország és Ukrajna között.

Oroszország nyilván nem nézi jó szemmel azt sem, hogy Ukrajna függetlenségének deklarálásakor a Legfelsőbb Tanács ukrán tulajdonnak nyilvánított a szó szoros értelmében mindent, ami a területén található.

Ukrajna függetlenségének kérdésében maga az ukrán parlament teljesen egységes volt, a végső szót azonban a december elsejei népszavazás után lehet kimondani, amikor is Ukrajna köztársasági elnököt is választ. Az Ukrán Kommunista Párt feloszlatását szintén napirendre tűzte a Legfelsőbb Tanács, de egyelőre csak az elnökség hozott döntést a párt tevékenységének ideiglenes leállításáról.












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon