Skip to main content

[Kiss Ilona]

B. E. [Békés Erzsébet], N. L. [Neményi László], [Kiss Ilona]: Rossz, aki rosszra gondol / Az affaire / Észak-Írország: Protestálnak?


Rossz, aki rosszra gondol

Jelcin múlt heti minszki látogatása során Oroszország és Belorusszia két egyezmény, valamint egy barátsági, jószomszédsági és együttműködési szerződés aláírásával alapot teremtett a két ország közötti szorosabb gazdasági, politikai és katonai kapcsolatok számára. Az intimebbé váló orosz–belorusz kapcsolatokban az oroszok a FÁK-on belüli eljövendő integráció modelljét látják, és hasonló együttműködés körvonalazódik Kazahsztánnal is.


N. L. [Neményi László], [Kiss Ilona], [Neményi László]: Háború az őserdőben / FÁK-csúcs Alma-Atában / Támadás a nemzet becsülete ellen


Háború az őserdőben

Mivel a háborúban az első áldozat mindig az igazság, senki sem tudja pontosan, hogy melyik fél kezdte a legújabb – egyelőre alacsony intenzitású – határháborút Peru és Ecuador között. Annyi azonban biztosnak látszik, hogy gyors rendezésre nincs kilátás, mivel ezt nem is akarja senki.


[Kiss Ilona]: Litván pártok: liberális prognózis


A legutóbbi parlamenti és elnökválasztás teljes politikai monopóliumot teremtett a posztkommunista Litván Demokratikus Munkapárt (LDMP) számára – állapította meg a Litván Liberális Unió tanácsadói csoportja, amely nemrég elemezte a Litvániában kialakult krízishelyzetet. A litván politikai pártok két ellentételes tendencia mentén különültek el: a totalitárius politikával szemben, a függetlenség mellett álltak, de hiányzott belőlük a konkrét politikai-ideológiai tartalom. Ezt a vákumot töltötték be a háború előtti romantikus ideológiák és a kommunista ideológia „humanizált” elemei.

[Kiss Ilona]: Kalinyingrád? Königsberg? Karaljaucjus?


Az elmúlt hetekben újból kirobbant a vita a történelem során többször gazdát cserélt kalinyingrádi terület jogállásáról. A Szovjetunió szétesése után a terület ugyanis elszigetelődött Oroszországtól, s az így kialakult enklávéra telepítették a Közép-Európából sebtében kivont csapatok elitalakulatait, aminek következtében Kalinyingrád környéke Oroszország legmilitarizáltabb övezete lett. A 15,1 ezer négyzetkilométeres területen 857 ezer őslakos él, s időnként legalább négyszázezer főnyi katona állomásozik.

[Kiss Ilona]: „Bosszút akarnak állni rajtam”


Gleb Jakunyint – akit már az „előző rendszerben” is 21 évre megfosztottak papi hivatása gyakorlásától, mivel I. Alekszij pátriárkát kollaborálással és egyház üldözőinek segítésével vádolta –, ismét eltiltották az istentiszteletek tartásától: a Szent Szinódus ugyanis 1993. október 8-i határozatában megtiltotta, hogy papi személyek állandóan működő parlamentben képviselőséget vállaljanak. Jakunyin a Beszélő számára telefonon kommentálta II. Alekszijjel kirobbant konfliktusát.

[Kiss Ilona]: Harmadik Róma?


Oroszország a XV. században jutott vezető szerephez az ortodox világban, amikor is Konstantinápoly, a többi keleti patriarchátus és a Balkán török uralom alá került. A Moszkvai Patriarchátus intézménye 1589 óta áll fönn: a pátriárkái rangra emelt moszkvai metropolita elsőségét a többi keleti egyházfő is elismerte. III. Iván moszkvai fejedelem feleségül vette az utolsó bizánci császár rokonát, ettől kezdve használták állami címerként a bizánci kétfejű sast, s ettől kezdve emlegették Moszkvát Harmadik Rómaként (az első Róma a barbárok kezébe került, a második Konstantinápoly volt). A XVII.

[Kiss Ilona]: „A kulcs az orosz vezetők kezében van”

A Beszélő kérdéseire Gorbacsov személyi tanácsadója válaszol


Beszélő: Tehát: újra Gorbacsov mellett. Folytatja, ahol abbahagyta? Most hány napot kérnek az 500 napos terv megvalósítására?

– Jóval kevesebb időnk van, de az SZKP feloszlatása egészen új helyzetet teremtett. Az „500 nap” annak idején azért bukott el, mert össze tudott fogni a pártokrácia három fő ereje: hadiipari komplexum vezéralakjai, az úgynevezett „vörös bárók”, tehát a leg befolyású mezőgazdasági kombinátok vezetői, akiknek – harmadikként – a KGB teljes információs hálózata egészében rendelkezésére állt.


[Kiss Ilona]: Ki kit gyűlöl?


Az Európai Közösségnek sürgősen lépéseket kell tennie, hogy legyőzhesse a fajok és etnikumok közti gyűlöletet, amely a kontinens szociális és politikai egyensúlyát fenyegeti. Az Európa Parlament októberi ülésszakán készül kinevezni egy biztost, aki a kisebbségek ellen irányuló fajgyűlölet körülményeit vizsgálja. A decemberi Európa-csúcson a 12 tagállam egyik fő feladata lesz, hogy kiegészítsék a Római Egyezményt egy, a kisebbségek, bevándorlók és menekültek jogait biztosító passzussal.

Hogy milyen súlyos a helyzet?


[Kiss Ilona]: A többdimenziós ember


– Meg kell mondjam: nagyon vegyes érzelmeim vannak a tanácskozással kapcsolatban. A leglényegesebb eredmény: létrehoztunk egy olyan mechanizmust, amelyik lehetővé teszi, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet részt vevő országai az emberi jogi normák megsértését ne az elkövető ország belügyeként kezeljék, hanem két- vagy többoldalú fórumon szóvá tegyék, s a körülmények felderítésére ún. raportőröket, ténymegállapító missziókat küldjenek.

[Kiss Ilona]: A puccs hétköznapjai


Előjelek – utólag

Az augusztus 19-i puccs híre az egész világot váratlanul érte – kivéve a mi Torgyán doktorunkat, aki már két héttel előtte tudta, hogy be fog következni. Minden bizonnyal alaposan figyelemmel kísérte a hivatalos szovjet sajtót, azon belül is a „nyolcak” által képviselt új jobboldal sajátos válságkezelő ideológiáját tükröző megnyilatkozásokat.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon