„Testvéreim, magyarok!” Ilyen és ehhez hasonló diszkriminatív jellegű, az ország lakosságához szóló kifejezést bőven hallani a mai Magyarországon.
Ezekből jól kitűnik, hogy nemzetiségi politikánk elmélete és gyakorlata között súlyos ellentmondás van, amelyen sürgősen változtatni kell mindannyiunk érdekében, mert különben jogosan vádolhatják országunkat nacionalizmussal. Elsősorban azért kell azonban az eddig helytelen gyakorlaton változtatni, hogy országunkban jól érezze magát minden állampolgár, nemzetiségre való tekintet nélkül. Ez jelenleg nincs így, s éppen ezért sokan feladják nemzetiségi identitásukat az adott viszonyok és atmoszféra miatt. Ez is egyfajta buldózerpolitika, semmibe veszi a nemzetiségi lelket és tudatot, vagyis az identitást eltagadó, semmibe vevő jellegű.
A magyarkodó gondolkodásnak bizonyára az az oka, hogy nálunk a történelem tanítása nem a realitásra épült, illetve épül. Biztosan sokan reálisabban gondolkodnának, ha tudnák, hogy Magyarország egy tipikusan nemzetiségi állam.
Néhány bizonyító adat: az 1787-es teljes körű népszámlálás szerint Magyarország lakosainak 63%-a (!) nemzetiségi volt. Tehát a kisebbségek voltak többségben. S hogy ma hamisan csak néhány százalékról beszélnek a statisztikák (pedig csak a cigányok 10% körül vannak, s akkor még nem beszéltünk a németekről, a délszlávokról, szlovákokról, zsidókról, románokról stb.), annak elsősorban nem az az oka, hogy ma kisebb az ország, mint akkor, hanem az a fajta szemlélet, amely a nemzetiségieket lényegében semmibe veszi a mindennapi életben. A médiák pl. az Erdélyben élőket még véletlenül sem nevezik románoknak. Itt nem román forradalomról, hanem romániai forradalomról beszélnek. (Január 14-i HÉT című műsor a tévében.) Tehát, ahol az érdek azt kívánja (külföldi vonatkozásban), ott nagyon is alkalmazzák az „i” betűt, ahol nem (belföldi vonatkozásban), ott elhagyják.
Zavaró a különböző szervezetek, intézetek, pártok stb. elnevezése is. Szinte mindegyik úgy kezdődik, hogy Magyar… Demokratikus az volna, ha úgy kezdődne, hogy Magyarországi, vagy Országos stb. A helyzet tarthatatlanságát kissé ironikusan, de jól tükrözi a Magyar Macskabarátok Egyesületének neve. Nálunk még a macskabarát egyesületnek is csak akkor lehet valaki tagja, ha az illető vállalja, hogy ő magyar.
A „magyar” kifejezést kifejezetten csak az államisággal összefüggésben lehet használni, mert csakis ebben az esetben helyes és igaz.
Szeretnék még szólni a Tőkés László kilakoltatása elleni magyarországi tiltakozásokról. Ez a tiltakozás mély emberi érzésekre vallott, hiszen mindenki sajnálatosnak tart egy kényszerkilakoltatást, egy igazságtalanságot. Ami azonban itt elgondolkodtató, az az, hogy Magyarországon 1945 és 1948 között több mint 200 000 magyarországi németet kilakoltattak, és teljes vagyonát elkobozták, ugyanazért, amiért Tőkés Lászlót, vagyis mert bevallotta nemzetiségi származását. A Tőkés László elleni kilakoltatást a történelem időközben már igazságosan jóvátette. De a magyarországi kilakoltatott németek, akik közül több tízezer ma is itt él, bár mindenki tudja, hogy igazságtalanul jártak el velük szemben, hiszen a kollektív büntetést alkalmazták esetükben, sajnos még ma sem kaptak reális kártérítést, illetve volt vagyonukat nem kapták vissza. Miért? A válasz eddig hallgatás volt.
Reméljük, hamarosan itt is győz az igazságosság, és megtörténik a reális kártérítés.
Ez a kérdés mindaddig nem évül el, amíg a reális kártalanítás (mai áron számítva) nem történik meg. Ha nincs pénz a teljes kártalanításra, akkor adják vissza az elkobzott javakat jogos tulajdonosaiknak, illetve örököseiknek úgy, hogy az épületekben keletkezett kárt és az elmaradt lakbért is fizessék ki. Nem fogadható el semmiképpen egy gesztus jellegű, minimális kártalanítás! Ne feledjük, ahol igazság van, ott nincs nacionalizmus, s igazi béke sem lehetséges igazság nélkül.
A hazai nemzetiség az országgyűlés legközelebbi ülésétől a következőkben kéri a döntést, illetve támogatást:
1. Törvényt kell hozni azonnali hatállyal arról, hogy a nyilvánosság előtt senki se fogalmazhasson úgy, hogy abból az derüljön ki, mintha ebben az országban csak magyarok élnének. Aki ezt megsérti, az jelentsen nacionalizmust, és legyen valóban büntetendő.
2. A kitelepített és vagyonától megfosztott németség azonnali reális kártalanítását, illetve vagyonának visszaadását kérjük.
3. Nemzetiségi minisztérium felállítását. Százalékban kifejezve ugyanis Magyarországon sem kevesebb a nemzetiségek száma, mint Romániában, sőt. A minisztérium feladata olyan atmoszféra megteremtése, hogy a nemzetiségiek be merjék vallani nemzetiségüket. Egy ilyen atmoszférában tartandó népszámlálás minden bizonnyal 20% feletti nemzetiséget fog regisztrálni.
4. Létszámarányos parlamenti képviseletet. Minden közösségben a létszámarányos képviselet megteremtése.
5. A kényszermagyarosított neveket lehessen szabadon a régi családi és keresztnevekre visszaállítani.
6. A nemzetiségi falvakba erőszakosan betelepített lakosság önkéntes és kedvezményes elvándoroltatásának biztosítása. Pl. elköltözéskor kapjon állami támogatásként 100 000 Ft-ot a nem nemzetiségi lakos, és ugyanennyit az oda visszaköltöző nemzetiségi lakos. Az állam keverte össze a népességet, ezért segítsen a megoldásban is. Csakis ez gátolhatja meg a további gyors asszimilációt! Mindehhez elsősorban hazai pénzforrást kell biztosítani, de az anyaországok pénzügyi alapjait is létre kell hozni e célból.
7. A Minisztertanács szüntesse meg az általa felülről létrehozott nemzetiségi szövetséget, hogy azok alulról jövően, a nemzetiségi érdeket határozottabban képviselő új személyekkel tudjanak megerősödni.
8. A nemzetiségi országgyűlési képviselők fizetésüket oly módon kapják, hogy ezáltal kizárólag csak a nemzetiségi lakosságtól függjenek.
Örülnék, ha írásomon sokan és alaposan elgondolkodnának, melynek eredményeképpen remélhetőleg az igazságosság fog győzedelmeskedni a nemzeti érzés felett.
A leírt és a pontokba szedett főbb kérések teljesítése úgy gondolom, minden kultúrember számára teljesen evidens, és nem szükséges azt több százezer aláírással vagy tüntetéssel erősíteni.
A gyors intézkedést megköszönve
tisztelettel:
Dr. Féderer Ferenc
6221 Akasztó,
Fő u. 112.
Hivatkozott cikkek
- Belföld [7]