Csorog a veríték a hátamon és már nagyon feszengek. Az előbb tettem le a kagylót, miután valaki a képviselők parlamentben újságolvasását kifogásolta. Ő ugyan nagyon hisz a feltámadt magyar demokráciában, mondta, majd elcsuklott a hangja és zokogásba fúlt. A bácsi, aki itt vár, azt bizonygatja, hogy higgyem el, Budafokon az elit panamáira sose derül fény, ők ugyanolyan gondtalanul űzik tovább játékaikat, meg a szakoktatás, hát az elképesztő, hát semmi sem változik ebben az országban? A levél, amit a kezemben tartok, egy zalai faluból nagyon hasonlót mond. Még csak ez kell nekem egy nyomasztó nap után az ország első egyetemén, felvételi dolgozatok között, jojózik a szemem a sok hülyeségtől: „A termelés ugrásszerű változásával kialakult a burzsoázia meg a ploretariátus, akik nagy nyomorban szenvedtek, de segített rajtuk a Napállamelmélet meg az utópikusok, Hegel és Fejerbach.” Csigavér pajtás, még alig vagy itt a lapnál – mondogatom, de az agyam kattog tovább: „IV. Kun Béla miután letelepítette a tatárokat, földet osztott.” (Kisgazda, ne higgy neki!) A barátom azt meséli, hogy az iskola új címerében az öt szív eredetileg keresztben volt, de a V alak kifejezetten a tanácselnök kérése. Hát most úgy van. Semmi sem lehet tökéletes. A barátom nem történelmet tanít, különben rajta állnék bosszút: „1920. június 3-án Marseillben aláírták a trianoni békét. Nagy Károly ádáz harcot vívott a baszkok ellen. Az utópista szocializmus (Russou, St. Sebastian) szép példája a munkásharcnak angliában.” (anglia még kétszer fordul elő azon az oldalon.) A legjobban akkor hízna a májam, ha a Szabadság című laptársunk pártjában lennék: „Angliában egy gyáros, Engels, Németországban pedig Marx Károly vette kezébe a tömegek sorsát.” „Ám a legvégső, mindent megalapozó filozófiát Marx és Engels hozta létre, s mindezt a Kommunista Kiáltvány tette teljessé.” „A munkásszerveződésekben ideológiára is szükség volt. Így alakult ki például Hegel dialektikája, Feuerbach materializmusa és az angol utópista szocializmus. Mindenekelőtt Marx is vizsgálta és szükség szerint bírálta.” „Az utópisták nem látták be a proletárdiktatúra szükségességét, de ezt Marxék tökéletesítették.” „Owen, aki a gyakorlatban próbálta ki eszméjét, belebukott a saját vállalkozásába. Marx sokat tanult tőle.” „Az ipari forradalom eszméinek terjedésében Marx–Engels műve (írásai) felnyitották az emberiség szemét.”
Belenyugodnék a Saint-Simon-változatokba: Sain-Sans, Sean-Jüst (szegény), a Fourier-Flobertekbe, megbocsátanám a luddisták és a Fugger-ház kereszteződéséből lett Luggereket, meg hogy az ipari forradalom a XVI. században keletkezett, és ettől fogva pókhálószerűen minden út Anglián keresztül vezet (nesze neked szplendid ájzölejsön), és Franciaország kéjmámorral szabta meg a határokat kilencszázhúszban. Csak ne tudnám, hogy ők a krém, vagyis a hab, azok ezer-hatvanan, akik jogot akarnak tanulni Magyarország legújabb kori kapitalizálódása idején, a szabad választások után. Mit csinál a többi kikupált ifjonc, aki itt nőtt fel, hol most édes az ige, és szabadon szólhat a száj?
- Belföld [6]