Cs. Gyímesi Évát, az ismert kolozsvári irodalomtörténészt és a megyei RMDSZ vezetőségének tagját telefonon kérdeztük meg az állásfoglalásról.
Határozottan visszautasította azt az interpretációt, amely szerint kiadását a román kormány vagy a Front vezetőinek nyomása magyarázná. Ez a megegyezést kereső, békülékeny politika szellemében született, nagy belső viták után. Ő maga teljes mértékben azonosul a nyilatkozatba foglaltakkal, bár számára is világos, hogy a két ország nemzetiségi viszonyai a legkevésbé sem „paritásosak”. Míg az RMDSZ programmal bíró, határozott követeléseket megfogalmazó, a parlamenti választásokon induló nemzetiségi párt, addig a magyarországi nemzetiségek ilyen politikai formációkat nem mutattak fel, a magyar kormánynak és törvényhozásnak tehát egyelőre nem kell válaszolnia a nemzeti (etnikai) kisebbségek követeléseire, sőt nem is lehet.
Nincs mire. De ez nem teszi meg nem történtté, hogy a magyarországi nemzetiségeknek sincs pl. anyanyelvükön tanulási joguk. Más kérdés, hogy pl. a románok asszimiláns csoportként viselkednek Magyarországon. „Úgy éreztük, rajtunk, az RMDSZ ezen gesztusán ne múljék, hogy a román kormány ne hivatkozhasson a magyarországi gyakorlatra.” Ettől függetlenül Gyímesi Éva úgy tudja, hogy a magyarországi cigányok helyzete nem olyan egyértelmű, mint a többi, különösebben nem aktív kisebbségé, és meg is indult valamiféle nemzetiségi szerveződés. Mindenesetre a román parlamentben ül néhány (talán két) cigány képviselő, akik saját, cigány nemzetiségi szervezet színeiben indultak a […].
Lemaradt a gyorsinterjú vége. Interjúalanyunk és olvasóink elnézését kérjük! – A szerk.
- Beszélő [5]