Kis magyar rémtörténeteink sorát gyarapítja immáron a Hungaroring is – függetlenül attól, ki hogyan ítéli meg a Forma-verseny jelentőségét az idegenforgalom szempontjából. A Hungaroring megépítéséről a kormány döntött 1985-ben. Úgy döntöttek, hogy vállalati beruházásként valósuljon meg a terv, s a 200 milliós teljes beruházási költséghez 170 millió forinttal járul hozzá a költségvetés. Ehelyett – a Számvevőszék most közzétett jelentése szerint – tavaly év végéig 962 milliót fordítottak a megépítésre; a költségvetési forrás 750 millió forint, aminek 70 százalékát szabálytalanul használták föl. A cél szentesíti az eszközt…
A szabálytalanság módjai változatosak voltak. Csak egy-két példa. 50 millió forintot használtak föl a Hungaroring építésére a MÁV megsegítésére elkülönített tartalékalapból – amit a közlekedési minisztérium vezetőinek „ötlete” alapján kértek. 1986. augusztus 1-jétől a Hungaroringet állami tulajdonba vették, s kezelőként a Budapesti Közúti Igazgatóságot jelölték ki. Rajtuk keresztül még 1986-ban sikerült szabálytalanul és titokban pótlólag 138 millió forintot elkölteni.
Számottevően emelte az eredeti költségeket, hogy a tervek a megépítendő létesítmények paramétereinek érdemi leírását sem tartalmazták. A költségeket más, szóba került helyszínekre becsülték meg, ahol viszont sokkal kevesebb földmunkára lett volna szükség. Sokat nyomott a latban, hogy a tervezésben és a kivitelezésben monopolhelyzetbe került egy cég, nevezetesen az Aszfaltútépítő Vállalat.
Az Állami Fejlesztési Bank a beruházást 1986 decemberében lezártnak nyilvánította, ami akár merész lépésnek is minősíthető. A félbemaradt beruházási munkákra és a fenntartás finanszírozására a következő két évben a közúti költségvetésből – tehát részben más, budapesti közúti beruházások közvetlen terhére – 256 millió forintot fordítottak. Ugyanezen idő alatt a hírközlési létesítményekre újabb 35 milliót költöttek. Szerencsére az Idegenforgalmi Alap újabb 40 milliárddal segítette a beruházást.
Mellesleg a Hungaroring költségvetési forrásból származó vagyona egyszerűen nincs megfelelően nyilvántartva. Miközben a Hungaroringet közúttá nyilváníttatták, az útkataszterben ez érték nélkül szerepel. Vigasz az lehet, hogy talán most már legalább a költségekről pontos adatokkal rendelkezünk.
No és a felelősségre vonás? – kérdezhetnénk. A Számvevőszék a közlekedési miniszterre bízná ezt, miközben a minisztériumban még ott vannak azok a vezetők, akik vélhetően részesei voltak ezeknek a döntéseknek.
|
A Hungaroring építésére és fenntartására fordított költségvetési források 1985-1989<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> |
||||||
|
|
1985 |
1986 |
1987 |
1988 |
1989 |
Össz |
|
Költségvetési juttatás |
85,0 |
– |
–. |
– |
– |
85,0 |
|
Állami alapjuttatás |
15 |
70,0 |
– |
– |
– |
85,0 |
|
Idegenforgalmi Alap-juttatás |
– |
17,0 |
2,0 |
10,0 |
30,5 |
59,5 |
|
Költségvetési juttatás (MÁV-on keresztül) |
– |
50,0 |
– |
– |
– |
50,0 |
|
Közúti költségvetés: Bp. Közúti lg. és Autópálya lg. |
– |
55,4 |
105,9 |
103,9 |
45,3 |
310,5 |
|
Fenntartási gépek |
– |
17,4 |
– |
– |
– |
17,4 |
|
Bekötőút-építés |
– |
65,3 |
0,7 |
– |
– |
66,0 |
|
Magyar Posta |
– |
44,6 |
29,8 |
– |
– |
74,4 |
|
Összes költségvetési forrás: |
100 |
319,7 |
138,4 |
113,9 |
75,8 |
747,8 |
|
Ebből szabálytalan: |
– |
188,1 |
138,4 |
113,9 |
75,8 |
516,2 |
A vastagon szedett összegek felhasználása szabálytalan volt (forrás: az Állami Számvevőszék jelentése).
- Így csaltok ti [5]