A Tárna utca
Budapesten a külső kerületek közötti kapcsolatok javítására soha nem jut pénz, így azok fokozatosan gyengülnek, leépülnek. Jellegzetes sorsú a Tárna utcai (leendő) közúti felüljáró, amely a távlati Munkáskörút része lenne.
A Munkáskörutat a különféle rendezési tervek úgy rajzolták meg, hogy az a külső körvasút mentén haladna, majd az ív meghosszabbításában a Határ út, a csepeli Budafoki út, a csepel–albertfalvai híd és a Rózsavölgy irányát követné. Ezen a vonalon Csepeltől egészen az újpesti hídig még ma is végig lehetne haladni, ha a Tárna utcánál meglenne a vasút fölötti közúti felüljáró.
Ez a mindössze 70 méternyi hosszú híd már állt – 1944-ben bombázták le. Azóta sem építették újjá.
Helyette néhány kilométerrel kijjebb építettek egy felüljárót a vasút fölött – olyan helyen, ahol még véletlenül sem javítja a peremirányú kapcsolatokat. Ehhez hiányzik mind dél, mind észak felé a folytatása… Megnöveli viszont a centrum felé a forgalmi átbocsátóképességet azzal, hogy a forgalom egy részét áttereli a Keresztúri útra.
Az M0-s híd kapcsolatai
Az óriási jelentőségű M0-s autópálya talán még ma sem épülne, ha a Világbank nem éppen ehhez lett volna hajlandó jelentős kölcsönt nyújtani. Az M0 autóút körüli vitákban a főváros illetékesei hevesen tagadták ennek halaszthatatlan szükségességét – más közlekedési terveik védelmében. Ellenkezésük azonban máig is érezteti hatását. Az M0 épülő szakaszát úgy tervezték meg, hogy nem használják ki annak minden lehetséges előnyét, nem építik ki teljeskörűen az érintett területekkel a közvetlen kapcsolatot.
Az új pályát tétényi hídfőcsomópontjánál – még a fél évvel ezelőtti állapotok szerint is – közvetlen közelről csak nyolc kilométeres kerülővel, egy-két vasúti sorompón át lehetett volna elérni. A régi és az új 6-os út közötti, később megépítendő összeköttetéssel ez a kerülő már „csupán” négy kilométer lenne. A tiltakozások hatására most, az utolsó pillanatban mégiscsak megépítenek egy ideiglenes, rossz minőségű kapcsolatot a régi 6-os út és az M0-s között.
A Nagy-Duna bal oldalán, ott, ahol az autópálya Csepel-sziget legforgalmasabb útját, a halásztelki utat keresztezi, egyáltalán semmiféle csomópont sem épül. Innen csak egy Csepel felé tett 4-6 kilométeres kerülővel lehet fölhajtani az M0-s autópályára.
A szigetszentmiklósi útnak lesz az új pályával csomópontja, de ott meg a szigetszentmiklósi elkerülő szakasz nem épül meg, amely a megnövekedett forgalmat le tudná vezetni, a Csepel-sziget felé.
Az 51-es úttal megfelelő kapcsolatot terveztek, ezt azonban egyelőre nem építik ki.
Az M0-s és az M5-ös csomópontját szintén úgy alakították ki, hogy a közvetlen közelből megint csak 6-8 kilométeres kerülővel lehet fölhajtani.
A legsúlyosabb probléma azonban az, hogy nem teremtették meg – például megfelelő leállósávok kiépítésével – az autóbusz-tömegközlekedés feltételeit.
- Budapest beszélt [5]