Az egykori Svábhegy és környéke – kezdettől fogva Budapest közigazgatási határán belül – a főváros legnagyobb kiterjedésű, természeti szépségekben gazdag hegyvidéke volt. Állandó és régente csak nyaralni idejáró, ideiglenes lakói egyaránt egybeforrottak a tájjal. A svábhegyi társadalom vonzódott lakóhelyéhez, magáénak érezte a hegyvidéket, óvta, formálta, fejlesztette sok-sok áldozattal.
Az elmúlt évtizedekben érzéketlenül, lelkiismeretlenül és településfejlesztési szempontból is kontár módon nagymértékben szétrombolták ember és táj harmóniáját. Tájba nem illő funkciókkal (intézmények telepítése), részben nem is idevágyó, inkább városi életet kedvelő lakók erőszakos idetelepítésével, túlzott, sokszor építészetileg silány beépítéssel, a természeti értékek gyakran visszafordíthatatlan lerombolásával.
A mostani történelmi rendszerváltozás, egy demokratikus önkormányzat reménye mozgásba hozta a hegyvidéki társadalomnak azt a részét, amely meg akarja keresni a több évtizedes tájrombolás, erkölcsi pusztítás gyógyításának útját. Ettől a törekvéstől indíttatva alakult meg ez évben a Svábhegyi Egyesület, a Széchenyi-hegyi Regionális Önkormányzati Egyesület, a Zugligeti, a Mártonhegyi és a Kis-svábhegyi Önkormányzati Egyesület. A hat egyesület a Svábhegyi Egyesületek Szövetségébe tömörült. Szövetségünk példamutató nagy elődjeinek az 1888-ban alapított Svábhegyi, majd az 1905-ben életre hívott Budapesti–Zugligeti Egyesületet tekinti.
A Svábhegyi Egyesületek Szövetsége a tagegyesületek feladatait koordinálja, közös érdekeit együttesen képviseli. A szövetség pártsemleges, de kész együttműködni azokkal a pártokkal, amelyek céljai megvalósításában segítik.
A szövetség főbb törekvései közé tartozik, hogy megakadályozza a jelenleg is veszélyeztetett természeti környezet további pusztulását, illetve pusztítását, s rehabilitálni igyekszik a sérült, de még gyógyítható területeket. Szeretné helyreállítani a vidék hajdani arculatára jellemző épített környezetet a védett épületeken túlmenően is. Próbálja megakadályozni a megszűnő tanácsrendszer működési idején az ellenőrizetlen tanácsi, közületi ingatlanértékesítéseket. S ha létrejön az új önkormányzat, azzal együttműködve kívánja érvényesíteni szempontjait a területfejlesztésben és a tulajdon védelmében.
Újjáéleszteni szándékozik a terület gyógyászati, üdülési, kirándulási, idegenforgalmi funkcióit. Részt kíván venni a kommunális, oktatásügyi, egészségügyi és szociális ellátás fejlesztési koncepcióinak kidolgozásában, megvitatásában.
A Svábhegyi Egyesületek Szövetsége részt vett a helyhatósági választásokon. Élve jogával, egyéni jelölteket és kerületi listát is állított. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a Svábfalu-Svábhegy Önkormányzata Kuratóriuma elnevezésű csoporttal (Beszélő Budapest, 1. szám) szervezeti kapcsolatunk nem volt és nincs, tőlük minden tekintetben elhatároljuk magunkat.
Bódy Tivadar, a régi Svábhegyi Egyesület volt elnöke (egy ideig Budapest polgármestere) 1929-ben így nyilatkozott: „Amikor a Svábhegy felvirágoztatásáért dolgozunk, akkor egyszersmind az egész budapesti hegyvidékért, sőt egész Budapestért is dolgozunk.” Az azóta kétszeres lélekszámúvá nőtt Budapest zajjal, szennyezéssel terhelt lakói most még inkább rászorulnak a természettel való találkozás lehetőségére. Ezért hisszük, hogy mai törekvéseink is a főváros egészét, nemcsak lakóhelyünk környezetét szolgálják.
Dr. Berczik Árpádné,
a szövetség elnöke
- Fórum [5]