Beszélő: Mit tud ez a név: a Liga Akadémia?
Réti Tamás: A Független Demokratikus Szakszervezetek érdekvédelmi oktató intézménye. Felállításának ötlete eredetileg Forgách Páltól ered, aki fiatal korában részt vett egy hasonló munkásakadémián. ’89 őszén alakultunk meg. Úgy gondoltuk: nagyon fontos az, hogy a független érdekvédelmi tevékenységhez aktivistákat képezzünk ki. Magyarországon a szakszervezetek, a szakszervezeti munka fontossága és jelentősége nagyon leértékelődött, ami elsősorban a SZOT-os múltnak köszönhető. Meg kell mondani azonban, hogy sajnos az elmúlt egy évben sem találta meg a helyét a szakszervezeti mozgalom a politikai közéletben. Ennek egyik oka – és ez már szinte közhelyszámba megy –, hogy a rendszerváltás a munkahelyeken nem történt meg. A másik ok, hogy a szakszervezeteket úgy könyvelték el, mint passzív, csak az újraelosztásban érdekelt intézményeket. Magyarországon ma a flexibilitás, a kezdeményező- és újítókészség az emberek fejében kizárólag az önálló vállalkozói tevékenységhez kapcsolódik.
Beszélő: Mit próbál a Liga tenni a kialakult előítéletek megváltoztatásáért?
R. T.: Ha például a nyugat-európai szakszervezetek háború utáni történetét vizsgáljuk, két szakaszt különböztethetünk meg. Az első korszakban a szakszervezeti mozgalom egésze fellendülőben volt, és a szakszervezetek elsősorban bérharcot folytattak. Tették ezt egy baloldali keynesiánus keresletösztönző ideológia nevében, gyorsan fejlődő gazdaságokban, növekvő jólét közepette. Ez a fajta „bread and butter” bérkövetelésekre épülő szakszervezeti irányzat egészen a hetvenes évek közepéig tartott, amikor is a nyugati piacgazdaságokban egy radikális megújulás, strukturális átalakulás ment végbe. Ettől kezdődően alakult ki a társadalomban az érdekvédelmi tevékenység egyfajta negatív megítélése. A szakszervezeteket az infláció gerjesztésével vádolták és azzal, hogy csak az újraelosztásban érdekeltek.
Önmérséklő politika
Magyarországon az elmúlt két évben a gazdasági hanyatlás következtében a szakszervezeti munkában előtérbe került ez a korábbi szociálisán expanzív, „követelő” viselkedésmód. Úgy érezzük, a Liga ebből a szempontból önmérséklő politikát folytat. A szociális demagógia helyett inkább a mértékletességet választotta. Mi voltunk például azok, akik az érdekegyeztető tárgyalásokon átmenetileg elfogadtuk a központi bérszabályozást. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi tulajdonviszonyok mellett nagy veszélyei vannak a bérliberalizálásnak. Ugyanakkor azt is pontosan láttuk, hogy önmérsékletet adni a semmiért öngyilkos politika lenne a részünkről. A kérdések, amelyek elénk kerülnek, nem igazán döntéseket befolyásoló, eldöntendő kérdések. Érezni egyfajta szerepzavart, kompetenciahiányt is. Valójában senki sem mer dönteni, felelősséget vállalni, se a kormány, se a szakszervezetek, se a munkáltatók. Természetesen mégis a kormány a legerősebben a hármas felosztásban. Úgy gondolom, nagyon fontos a Liga számára, hogy olyan oktatói tevékenységet folytasson, melynek segítségével fel tudja készíteni aktivistáit erre a Magyarországon kialakult sajátságos helyzetre.
Szétdarabolt munkavállalói réteg
Beszélő. Mit tanítanak a hallgatóknak?
R. T.: A Liga Akadémia tanfolyamai között vannak olyanok, amelyek a munkajoggal, Munka Törvénykönyvvel foglalkoznak, mások a tárgyalási, önkifejezési készség fejlesztésével, megint mások a kollektív szerződéskötés elméletével és gyakorlatával. Aktivistáinkat mindenekelőtt arra kell megtanítanunk, hogy bízzanak magukban. Hogy elhiggyék: az a fajta szakszervezeti tevékenység, amelyet végeznek, nem annyira érdektelen, mint amilyennek a közvélemény általában tartja. Úgy gondoljuk, hogy nemzeti érdek, hogy a munkavállalói szempontok robbanások nélkül tudjanak kifejeződni, és valamiféle csatornán keresztül egyeztetésre kerülhessenek. Nekünk mindenképpen szakszervezeti öntudatosságot és jogi tudást kell elsősorban átadni tagjainknak, és meg kell tanítanunk őket egy nagyon fontos dologra, arra, hogy ne féljenek. Kár lenne tagadni, hogy a munkahelyeken még mindig nagy a kockázata annak, ha valaki független szakszervezeti munkát vállal. Mi is tudunk elbocsátásokról. A szolidaritásban, az együttes érdekképviseletben nem bíznak az emberek, ezek az értékek nincsenek elfogadva. Pedig úgy érzem, a munkáltatóknak is érdeke lenne, hogy képzett, jogaikat jól ismerő, félelem nélküli szakszervezeti tagokkal tárgyaljanak, mert ily módon nagyobb az esélye annak, hogy azok reális követeléseket támasztanak.
Szolgáltató vállalat
Beszélő: Mekkora az érdeklődés a tanfolyamokra?
R. T.: Sajnos ebben a tekintetben nem állunk jól. Meghirdettünk például egy tanfolyamot, amely munkavállalói szempontból foglalkozik a privatizáció kérdéseivel. Mi azt hittük, hogy ez slágertéma lesz, de olyan kevesen jelentkeztek, hogy a tanfolyamot el kellett halasztani. Rá kellett jönnünk, az emberek nehezen hiszik el, hogy tőlük is függhet valami, ők is tehetnek valamit a saját érdekükben. De azért a legtöbb esetben a tanfolyamok elindításához szükséges létszám összejön. Elsősorban a Liga aktivistái tanulnak nálunk, de a tanfolyamok legtöbb esetben nyitottak, és minden jelentkező számára ingyenesek.
Beszélő: Hol folyik az oktatás, és kik az oktatók?
R. T.: A Liga Gorkij fasori Országos Központján kívül vannak úgynevezett regionális központjaink a vidéki városokban is. Jó a kapcsolatunk az ottani munkástanácsokkal, akik gyakran segítenek a tanfolyamok szervezésében, lebonyolításában.
Az oktatói gárda kialakításakor sok problémával találkozunk. Magyarországon ismert okoknál fogva az ilyen jellegű oktatásnak nincsenek hagyományai. Ehhez önmagában nem elég szociológusnak, pszichológusnak vagy volt ellenzékinek lenni. Tulajdonképpen miközben tanítunk, magunk is tanulunk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan is kellene ezt csinálni. Ebben nagy segítségünkre vannak az amerikai és nyugati szakszervezetek oktatói, akik rendszeresen dolgoznak nálunk.
Beszélő: Miből fedezik az oktatás költségeit?
R. T.: Döntő mértékben német, svéd, olasz, osztrák és amerikai támogatás segítségével tartjuk fenn az akadémiát. A Liga Akadémia lényegében egy „humántőkeberuházó, szolgáltató vállalat”, melynek befektetése hosszú távon térül meg.
- Belföld [6]