Skip to main content

–up– [Upor Péter]

–up– [Upor Péter]: Ki az analfabéta?


A parlament alkotmányügyi bizottsága 1992. március 11-én tárgyalt a megyei elnökök kinevezésének módjáról. Miként az várható volt, a bizottság kormánypárti többsége nem találta jogsértőnek a kinevezéseket. (Emlékeztetőül: ugyanezen bizottság kormánypárti része annak idején a kárpótlási törvényt és a Lex-Zétényit sem találta alkotmányellenesnek.)

A bizottság ülésére egy miniszteri átirat is született, amelyben Balsai István ismételten rögzíti álláspontját. Az átiratban az igazságügy-miniszter többek között a vonatkozó törvény 59.


–up– [Upor Péter]: Gazdagréti szappanopera


Weöres Tiborné indulása után a politikai csaták kereszttüzébe került. A választáson való indulásra későn, a kopogtatócédulák végső leadása előtti napon szánta rá magát, és még aznap sikerült az induláshoz szükséges negyvenegy cédula több mint kétszeresét összegyűjtenie. A sikernek az volt az oka, hogy Weöresnél jól ismerték a környéken.

–up– [Upor Péter]: Alternatívák


Az alábbiakban megpróbáljuk röviden ismertetni a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kerekasztal tervezetének főbb pontjait és néhány azokkal vitázó nézetet.

– A kulturális autonómia intézményrendszere:

A kulturális autonómiát biztosító intézményekhez tartoznak a különböző nemzeti és etnikai szövetségek, szervezetek, az anyanyelvi oktatás intézményei, óvodától az egyetemig, a kisebbségi lapok, múzeumok, színházak, a kisebbségi könyvkiadás, rádió- és tévéműsorok, művelődési központok és könyvtárak.




–up– [Upor Péter]: Nincs egy hely


I. A Borsos-villa

Szentendrén, a Felszabadulás lakótelepen található a Borsos-villa. A századelőn épült kétszintes, kertes, tornácos ház az elmúlt 17 évben óvodaként működött. Szerencsésnek mondhatta magát az a szülő, akinek gyermeke ide járhatott, hiszen a lakótelepen található másik két óvoda nem versenyezhetett a villa nyújtotta ideális körülményekkel. Az óvoda jó hírét adottságain kívül az ott dolgozók lelkiismeretes munkája is növelte. Az intézményt azonban újabban veszély fenyegeti.


–up– [Upor Péter]: Dombóvári kiszorítós


A város egyik kétségtelenül meghatározó, markáns személyisége dr. Balipap Ferenc, a művelődési központ igazgatója a rendszerváltás hajnalán a helyi MDF-szervezet megszületésénél bábáskodott. Az MDF megszervezését a művelődési házban folyó munka szerves folytatásának tekintette. Az igazgató ugyanis, szemben a hivatalos művelődéspolitikával, azt az elvet vallotta, hogy az embereknek maguknak kell eldönteniük, mivel kívánnak foglalkozni az intézményben.

–up– [Upor Péter]: „A Magyar Köztársaság gyermekeinek és ifjúságának jövője”


1991. augusztus 13-án a Mérleg utcai központban sajtótájékoztatót tartott az IDE, az SZDSZ ifjúsági szervezete. Elsőként Nácsa Eszter ügyvivő számolt be a július 31-e és augusztus 5-e között megrendezett II. Erdélyi Magyar Diáktalálkozóról, melyen az IDE delegációja a Kolozsvári Magyarok Diákszervezetének meghívására utazott el. A delegáció tagjai megbeszélést folytattak a temesvári, a marosvásárhelyi, a kolozsvári és a brassói magyar diákszervezetekkel, tájékoztatták őket az IDE működéséről és a különböző európai szakmai diákszervezetekkel való kapcsolatfelvételi lehetőségekről.

–up– [Upor Péter]: Kétszázkét évre az emberi jogoktól


A múlt hét szombatján immáron harmadik alkalommal rendezték meg a cigányság szolidaritási napját, a Phralipe független cigány szervezet és a Roma Parlament szervezésében az Almássy téri Szabadidőközpontban.

Az egész napos rendezvénysorozatot Richard Lewis Baltimore, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének színes bőrű tanácsosa vezette be. A kisebbségek többségi társadalomban betöltött szerepének fontosságáról beszélt, és arról, hogy a demokráciának fontos fokmérője, hogy egy társadalom miként bánik és milyen jogokat biztosít kisebbségeinek.


–up– [Upor Péter]: Sikerre kárhoztatva


Beszélő: A közéletben nálunk sok vita folyik arról, hogy erős kerületekre vagy inkább egy erős fővárosra van-e szükség. Önöknek mi erről a kérdésről a véleményük?

Jaroslav Koran: Nálunk Prágában 56 kerület van. Mi arra törekszünk, hogy a lehetőségek szerint minél önállóbbak lehessenek. Ugyanakkor bizonyos problémákat csak egy erős fővárosi önkormányzat segítségével lehet megoldani. Őrültség lenne, és veszélyeztetné a város egységes működését, ha ezeket a kérdéseket a kerületek önállóan próbálnák meg kezelni, hiszen Prága egy nagyváros, és nem állhat 56 kis faluból.


–up– [Upor Péter]: Nehéz ezt megmagyarázni


A terézvárosi felfüggesztéssel kapcsolatban három szereplőt kérdeztünk meg. A polgármester dr. Seiler Tibort, továbbá Csató Zsuzsát és Badacsonyi Györgyöt, akik a polgármestert támogatják.

A pártolók

Beszélő: Számunkra az eddig megjelent cikkekből nem derült ki, hogy pontosan mi a baja a képviselő-testületnek a polgármesterrel.

Csató Zsuzsa: Ez nem véletlen, mert ahogy ők megfogalmazták: „nehéz ezt megmagyarázni”. Valószínűleg a polgármester személyiségével nem voltak elégedettek.






–up– [Upor Péter]: A 73 479/90. számú ügyirat


Tóth Benedek jelenleg nyugdíjas magyar állampolgár 1927-ben született Sárospatakon. 1938-ban, az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára, Beregszászra költözött nagynénjéhez. Iskoláinak jó részét ott végezte, és ott kezdett el dolgozni. 1944-ben vele is megtörtént az, ami e században már annyi emberrel és népcsoporttal, a történelem átlépdelt a feje fölött, és ő anélkül, hogy városából elköltözött volna, egy idegen országban – a nagy és testvéri Szovjetunióban – találta magát. 1947 októberében, még mindig magyar állampolgárként, behívták a Vörös Hadseregbe.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon