–up– [Upor Péter]

Nyomtatóbarát változat

1991. augusztus 13-án a Mérleg utcai központban sajtótájékoztatót tartott az IDE, az SZDSZ ifjúsági szervezete. Elsőként Nácsa Eszter ügyvivő számolt be a július 31-e és augusztus 5-e között megrendezett II. Erdélyi Magyar Diáktalálkozóról, melyen az IDE delegációja a Kolozsvári Magyarok Diákszervezetének meghívására utazott el. A delegáció tagjai megbeszélést folytattak a temesvári, a marosvásárhelyi, a kolozsvári és a brassói magyar diákszervezetekkel, tájékoztatták őket az IDE működéséről és a különböző európai szakmai diákszervezetekkel való kapcsolatfelvételi lehetőségekről. A tárgyalások eredményeképpen az OMDSZ az egyetemi diákszervezetek koordinációs szövetségének delegációja az IDE meghívására októberben Budapestre látogat. Az IDE ügyvivői találkoztak a MISZSZ romániai magyar ifjúsági szervezetek képviselőivel is. A MISZSZ egy küldöttsége az IDE meghívására október közepén a magyarországi önkormányzati rendszer tanulmányozása céljából érkezik Budapestre. A novemberi romániai helyhatósági választások előtt ez a látogatás különös jelentőséggel bír. Az IDE képviselői találkoztak az RMDSZ két alelnökével, Kolumbán Gáborral és Szőcs Gézával is. Szőcs Géza elfogadta az IDE felkérését arra, hogy a szervezet liberális klubjának egy ősszel tartandó gyűlésén előadást tartson.

Az IDE delegációjának tagjai a találkozók során annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Magyarországon a tömegkommunikációs eszközöknek köszönhetően meglehetősen egyoldalú kép él Erdélyről és az ott élő magyarok helyzetéről. Mint Nácsa Eszter a Beszélő kérdésére elmondta, ezt az észrevételüket megerősítették az erdélyi diákszervezetek vezetőitől hallottak. Az ottaniak sérelmezik, hogy a magyar televízió, különösen annak Panoráma című műsora nagyon egyoldalú és sötét képet fest helyzetükről. Ezek a műsorok említést sem tesznek azokról az esetekről, amikor a két etnikum között jó kapcsolat alakul ki. A magyar diákszervezetek gyakran sikeresen működnek együtt a román diákszervezetekkel, és számos képviselővel is sikerült jó kapcsolatot kialakítaniuk. Az erdélyi magyaroknak nem arra lenne szükségük, hogy az itteniek sajnálják őket, hanem arra, hogy árnyaltan, a maga teljes összetettségében ismerjék meg problémáikat, és ott segítsenek, ahol valóban tudnak.

A sajtótájékoztató további részében Eperjesi Tamás ügyvivő ismertette az IDE álláspontját a kormány hároméves intézkedési programjával kapcsolatban, mely a Magyar köztársaság gyermekeinek és ifjúságának jövője címet viseli. Az IDE szerint már a cím is hűen tükrözi azt a paternalista szemléletet, mely a program egészét áthatja. A tervezet öt különböző részre tagolódik, s ebből az első címe a családi nevelés. Az IDE eleve furcsának tartja a családi nevelést kormányprogramnak feltüntetni, de még ha ezt elfogadja is, végképp érthetetlen, hogy a fejezetből nem derül ki például, hogy a gyes, a gyed és a családi pótlék beígért felülvizsgálata után a kormány szerint ezek közül a jövőben melyik élvezne prioritást. A második fejezet az Oktatás és iskolai nevelés címet viseli. Az IDE hiányolja, hogy ezzel kapcsolatban egyetlen diákszervezetet, fórumot sem kerestek meg konzultáció céljából, így megint fennáll a veszélye annak, hogy ismét a fiatalok megkérdezése nélkül döntenek sorsukról. A harmadik rész a gyermek és ifjúsági korosztályok autonómiájával foglalkozik, s paradox módon, szemléletében ez a legpaternalistább. Az IDE eddig azt gondolta, hogy a kormány beváltja ígéretét, s valóban számít az alulról építkező ifjúsági szervezetek véleményére. Ezzel szemben az ifjúságpolitikai titkárság teljességgel mellőzte az egyeztetést, önmaga kívánt támogatni, koordinálni és előkészíteni. Az ötödik fejezetet olyannyira gyengének és áttekinthetetlennek találták, hogy nehezen tudnának építő kritikát mondani róla. Erről a fejezetről is s így összességében az egész tervezetről elmondható, hogy széteső, s olyan apparatcsik-tolvajnyelven íródott, hogy minél nehezebb legyen konkrétumokat találni a szövegben.

A tervezet komolytalanságát mutatja az a tény is, hogy egyetlen intézkedési elképzeléshez sem – meg azokhoz sem, amelyeket az idén óhajtanának megtenni – rendelnek költségvetési összeget. Az IDE úgy érzi, hogy a tervezetnek nem volt megfelelő ifjúsági kontrollja, ezért felkéri az Országgyűlés gyermek-és ifjúsági csoportját, hogy tarja azt az ifjúsági érdekegyeztetés elé.

Végezetül Eperjesi Tamás elmondta, hogy a fél éve hivatalban lévő Bárdos Balázs ifjúsági politikai államtitkár eddigi tevékenysége során bebizonyította alkalmatlanságát posztjára. Ez kitűnik gyászos tévészerepléseiből, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alap körül dúló vitákból s abból a tényből, hogy az államtitkár úrnak kétszer lett volna alkalma találkozni és munkáját egyeztetni az ifjúsági szervezetekkel, az első alkalommal negyedóráig bírta, másodszor pedig húsz perc után távozott. Az IDE a jelenlegi válságos helyzetben nem tud annál rettenetesebbet elképzelni, hogy egy hozzá nem értő, érdeklődést nem mutató ember irányítsa a magyar kormány ifjúságpolitikáját, s éppen ezért úgy érzi, hogy megérett a helyzet arra, hogy Bárdos Balázs távozzon államtitkári székéből.

• Belföld