Skip to main content

Beszélő hetilap, 33. szám, Évfolyam 3, Szám 33

(Szabó Zoltán): Tisztelt Tóth Gy. László!

(Szokai Imre): Tisztelt Szerkesztőség!

(Medgyesi György): Tisztelt Szerkesztőség!

(Gadó György) - K. F.: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

(Riegg Krisztina): A Nemzeti Lakáspolitikai Koncepcióhoz

k.(g.)l.: Elmarad a hét / A javuló közérzet restaurációja / Nemzeti gerinc és sertésoldalas / Édesanyám számol / Harmincparancsolat

Wildmann János: A Vatikán keleti politikája Magyarországon

a II. vatikáni zsinat tükrében

: Sajtózsemle

: A Bokor üzenete

: Levél a pápához

Bulányi György: Seregély érsek és a Bokor

K. F. [Kőszeg Ferenc]: Érvénytelen

F. Havas Gábor: Dombra föl, völgybe le

Mi újság a Zselicben?

Tóth András: Esély az esélyre

Munkatörvénykönyv és szakszervezeti megújulás

–eö– [Eörsi János]: „Átszervezés” Zalaegerszegen

–up– [Upor Péter]: „A Magyar Köztársaság gyermekeinek és ifjúságának jövője”

: In memoriam Bibó István

T. Zselensky Péter: Szetapasztalataim

Könczöl Csaba - Szőke Katalin: Négyszemközt

: „Közép-Európában új »chartára« van szükség!”

Bretter Zoltán: Túl késő?

: „Jugoszlávia gyakorlatilag már nem létezik”

Kiss Ilona: Augusztus 20.: a szovjet alkotmány ünnepe?

(krp) [Krasztev Péter]: Változatok egy géppisztolysorozatra

Rényi Zsuzsanna: Lánctalpak alatt

Gyurovszky S. László: Botrány vagy csoda?

Bretter Zoltán: Menekülés Délre

Ara-Kovács Attila: Társbérleti nemzetpolitika?

Kincses Előd: Genfi román álláspont és a vásárhelyi tények

ara-kovács: Portrézók nyomorúsága

Tíz négyzetméter a Várban…

Kun Miklós: A szabadság kalandja II.

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: Hamis vád

Lányi Kamilla: Agrárpiac

Túltermelés vagy hiány?

Langmár Ferenc: Magyar kozmetikai szalon

Újlaki Gabriella: A szabadság filozófusa

(Polányi Mihály 1891–1976)

Petri György: „Szeretném, ha odaszögeznének a rajzasztalhoz…”

Nagy Bálinttal beszélget Petri György

(Hajdu): Bóvli üti snasszt

[Kisbali László]:

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon