Skip to main content

A Bokor üzenete

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A pápa közelgő látogatása érthetően újra felerősítette a Bokor bázisközösségi mozgalom és a katolikus egyház vezetése között feszülő ellentéteket, hiszen mind a két fél a maga igazának az elismerését várja a Vatikántól. A pártállam idején a hatalommal semmiféle együttműködésre nem hajlandó, erősen ellenzéki és reformszellemiségű Bokor megbánást és megújhodást igényel, és mozgalmának teljes jogú elismerését várja az egyházi vezetéstől. A katolikus klérus viszont szakadársággal és egyházellenes érdekek képviseletével vádolja a Bokort, illetve annak vezéralakját, Bulányi atyát. Az alábbiakban a vita legfrissebb és részben a pápa látogatásához közvetlenül is kapcsolódó dokumentumaiból közlünk szemelvényeket.

A pártállami cenzúra idején a hatalommal szembeszegülő vallásos csoportok tagjainak írásait, a tőlük származó dokumentumokat kizárólag a szamizdatsajtó közölte. A régi Beszélő rendszeresen hírt adott a közösségek – így a katolikus Bokor – tevékenységéről. Ezt a hagyományt folytatjuk ma is.




Hivatkozott cikkek

Kapcsolódó cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon