Skip to main content

–up– [Upor Péter]

–up– [Upor Péter]: A 22-es csapdája


H. Márton hajdúböszörményi lakos 1985-ben került be a tépei Elmeszociális Otthonba. Ilyen intézménybe azon gondokság alatt lévő, elmebetegnek nyilvánított személyeket utalják, akiknek kórházi kezelésére már nincs szükség, de nincs, aki ellássa őket. H. Márton előzőleg édesanyjával élt hajdúböszörményi házukban, és gondnokság alatt állt, orvosai ugyanis idült tudathasadásos elmebetegséget állapítottak meg nála. H. többször tiltakozott a diagnózis ellen, és kérte gondnokság alóli felmentését. Ezt mind a mai napig nem sikerült elérnie. 1990-ben levélben az SZDSZ-hez fordult.

–up– [Upor Péter]: Szolgáltatni és adni


Beszélő: Mit tud ez a név: a Liga Akadémia?

Réti Tamás: A Független Demokratikus Szakszervezetek érdekvédelmi oktató intézménye. Felállításának ötlete eredetileg Forgách Páltól ered, aki fiatal korában részt vett egy hasonló munkásakadémián. ’89 őszén alakultunk meg. Úgy gondoltuk: nagyon fontos az, hogy a független érdekvédelmi tevékenységhez aktivistákat képezzünk ki. Magyarországon a szakszervezetek, a szakszervezeti munka fontossága és jelentősége nagyon leértékelődött, ami elsősorban a SZOT-os múltnak köszönhető.


–up– [Upor Péter]: Tapsol a minisztérium


Kálnoki-Kis Sándor, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium helyettes államtitkára számára az előző heti cikk egy szempontból mindenképpen jelzésértékű. Úgy érzi, hogy a minisztérium által lefektetett tízéves fejlesztési programból nem derült ki elég világosan, hogy az egy kettős célú program. Először is pótolni kell mintegy 225 milliárd forintnyi fejlesztési elmaradást.

–up– [Upor Péter]: József Attila mégis aktuális


A Tv-híradó a múlt héten riportban számolt be arról, hogy a XIV. kerületi Miskolci Úti Általános Iskola fel akarja venni József Attila nevét. Az iskola tanulói ebből az alkalomból kiállítást rendeznek, és ehhez anyagot kértek a Petőfi Irodalmi Múzeumtól. A múzeum egyik alkalmazottja érdeklődésükre azt válaszolta, hogy József Attilával kapcsolatos anyagokat nem áll módjukban adni, azokat leszállították a múzeum pincéjébe, mert József Attila jelenleg nem aktuális. Megkérdeztük Botka Ferencet, az Irodalmi Múzeum igazgatóját, hogy mi igaz a hírből.

–up– [Upor Péter]: Huszonkét főváros

A kmb terhei


Megkérdeztük Tisza Zoltánt, a Főpolgármesteri Hivatal munkatársát az új rendelkezésről. Tisza szerint itt is kiütközik a törvénynek az az alapvető hibája, hogy nem mondja ki, a főváros egységes településként kezelendő. Budapestet nem szerencsés huszonkét részre szabdalni. A törvénynek köszönhetően jelenleg a fővárosi önkormányzatnak szinte semmi beleszólása nincs az építési engedélyek kiadásába, és nehéz látni, hogy a főváros mi módon akadályozhatná meg az esetleges rossz döntéseket.

–up– [Upor Péter]: Eladó laktanyák


Megint egy hivatal

A Fővárosi Önkormányzat első közgyűléseinek egyikén elhatározta, hogy létrehoz egy különbizottságot, mely a Budapesten lévő szovjet katonai objektumok hasznosításával foglalkozik. Erre azért is volt szükség, mert míg kormányzati részről tavaly év eleje óta folynak a tárgyalások a szovjet féllel, az új önkormányzatoknak, melyek csak ősszel álltak fel, érthetően még nem volt módjuk a megfelelő információk, adatok megszerzésére.


–up– [Upor Péter]: A teknősbéka háta


A világ egy teraszon nyugszik, a teraszt egy elefánt tartja a hátán, az elefánt egy teknősbékán áll.
– És min nyugszik a teknős?
– Egy másik teknősbékán.
– És az?
– Oh Szabib, azután már csak csupa teknős található, végig lefelé.

– Mit takar tulajdonképpen az az elnevezés, hogy kulturális antropológia?

– Nálunk sokáig a néprajz egyik oldalágaként művelték az etnológiát, amelyen az Európán kívüli népek néprajzát értették.








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon