Skip to main content

Nehéz ezt megmagyarázni

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A terézvárosi felfüggesztéssel kapcsolatban három szereplőt kérdeztünk meg. A polgármester dr. Seiler Tibort, továbbá Csató Zsuzsát és Badacsonyi Györgyöt, akik a polgármestert támogatják.

A pártolók

Beszélő: Számunkra az eddig megjelent cikkekből nem derült ki, hogy pontosan mi a baja a képviselő-testületnek a polgármesterrel.

Csató Zsuzsa: Ez nem véletlen, mert ahogy ők megfogalmazták: „nehéz ezt megmagyarázni”. Valószínűleg a polgármester személyiségével nem voltak elégedettek. Nyilvánvaló, hogy nincs olyan személyiség, aki mindenkinek megfelel, a kérdés csupán az, hogy van-e kompromisszumra való törekvés, rugalmasság a felek részéről. Valójában az történik, mint ami annyi más testületben is: a testület nem tud mit kezdeni magával. Nincsenek meg az önkormányzati törvények, és kénytelenek egymással foglalkozni. A testület részéről a dolog hatalmi harccá, presztízskérdéssé vált. Ez az a pont, amikor nehéz elképzelni, hogy hogyan tovább. Jó lenne, ha a testület végre a hosszú távú koncepciókon is dolgozni kezdene, és konkrét dolgokról tudnánk vitatkozni. A képviselők közül nagyon sokan életükben először kerültek hatalmi pozícióba. Azt gondolom, hogy minden embernek meg kell tanulnia bánni a hatalommal, meg kell tanulnia azt is, mit jelent az, hogy képvisel valakit. Elvileg az ő döntésük demokratikus ugyan, hiszen egy harmincfős testület döntött, csak az a baj, hogy racionalitás nélkül, „csak azért is megmutatjuk” alapon döntöttek. Ez engem félelemmel tölt el.

Badacsonyi György: A Népszabadság múlt szombati, az esettel foglalkozó cikkében egészen elképesztő dolgokat nyilatkozott az egyik képviselő. A polgármester öltönyének anyagát, társadalmi hovatartozását kifogásolta. Ha egy testület semmi másban nem definiálja a maga dolgát, ha csak úgy tud működni, hogy egy embert levált, megfélemlít, agyonüt, akkor én nem tudom azt vizsgálgatni, hogy az illetőnek voltak-e kisebb hibái. Ez számomra tökéletesen elfogadhatatlan. A beszélgetés, tárgyalás a kompromisszumok kialakítása hiányzik, ehelyett brutális ellenségképzés folyik. Ha személyes szinten van minden, akkor nem lehet tárgyilagos, racionális döntéseket hozni, nem lesz közös nevező. Ebben az esetben a közös nevező csak abban van, „hogy ez a Seiler úr, ez nem kell nekünk!”

A polgármester

Beszélő: Ön azt mondja, és ezt kellőképpen alátámasztja különböző jogszabályi hivatkozásokkal is, hogy az ön felfüggesztése, leváltása törvénytelen. Az önkormányzat azonban eddig nem változtatott az álláspontján. Ön szerint mi lenne a kiút?

Seiler: Ez egy nagyon nehéz kérdés. Ugyanis a jelenlegi hatályos jogszabályok szerint akármilyen határozatot hoz is a képviselő-testület, az mindaddig érvényesnek tekintendő, amíg a testület vagy esetlegesen a bíróság azt meg nem változtatja. Ha a bíróság dönt úgy, hogy az intézkedés törvényt sért, akkor ezt visszamenőleges hatállyal teszi. Ennek egy sor igen kényes következménye lehet. Ha a polgármester felfüggesztése törvénysértő volt, akkor a felfüggesztés időtartama alatt a polgármester helyettesítésére hozott intézkedések, illetőleg maga a képviselő-testületi ülések is törvénytelenek.

Beszélő: Elkerülhetetlennek tartja, hogy bíróság elé kerüljön az ügy?

Seiler: Igen. Hozzátenném, hogy ez nem az én személyes ügyem. Ugyanis a törvény teljesen egyértelműen rögzíti a polgármester elmozdíthatatlanságát. Ha a felfüggesztésemet törvényesnek ismerjük el, akkor ettől kezdve az a stabilitás, amit épp ez a törvény szolgált, veszélybe kerül. Ezentúl semmi akadálya nem lesz annak, hogy a képviselő-testületek sorozatosan fegyelmi eljárásokat indítsanak, és akár sorozatosan felfüggesszék a polgármestereket.

Beszélő: Mi az oka annak, hogy egy, az SZDSZ által jelölt polgármester és egy SZDSZ-többségű önkormányzati testület között így elmérgesedett a viszony?

Seiler: Először is abban látom az okát, hogy nagyon törékenynek bizonyult ez az SZDSZ-frakció. Nagyon rövid idő alatt kellett kiválasztani azt a 15-16 képviselőjelöltet, akik az SZDSZ színeiben indultak. Tény, hogy már a választási győzelem napján akadtak olyan képviselőjelöltek, akik nyomban kifejezték: egyáltalán nem biztos, hogy én lennék a legjobb polgármester. Az alakuló ülésen is elhangzott néhány képviselő szájából: ők majd megmutatják, hogy itt a Seiler Tibor nem lesz sokáig polgármester.

A másik ok sokkal általánosabb jellegű: a pártfegyelem fogalma nagyon lejáratódott az elmúlt negyven évben. Most egy kicsit átestünk a ló másik oldalára. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mit is jelent, milyen felelősséggel jár, hogy egy párt színeiben jutottak a képviselői székhez. Én azt hiszem, hogy a politikai kultúra fejlődésével ez a probléma majd megoldódik.

Beszélő: Az önnel szemben hangoztatott kifogások, vádak között van-e olyan, amiről ön úgy érzi, hogy jogos?

Seiler: A vádlak mindegyikéről azt gondolom, hogy teljességgel alaptalan, és még ha igazak lennének is, akkor sem lennének elegendőek a fegyelmi eljárás megalapozásához.

Beszélő: Ha ennyire ön ellen hangolódott az önkormányzati testület nagy része, nem lenne egyszerűbb azt mondania, hogy lemondok?

Seiler: Bizonyára egyszerűbb lenne. Azonban hadd válaszoljak egy József Attila idézettel: „az én vezérem bensőmből vezérel. Emberek, nem vadak, elmék vagyunk.” Azért vállalkoztam erre a tisztségre, annak ellenére, hogy korábban nem voltak politikusi ambícióim, mert meggyőződésem, hogy Magyarországon meg kell történnie a valódi demokratikus átalakulásnak, és ha megkaptam azt a kegyet a sorstól, hogy ebben én is részt vehetek, akkor ez elől a lehetőségtől nem menekülhetek el.


































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon