Skip to main content

Beszélő hetilap, 24. szám, Évfolyam 3, Szám 24

(Harmai Gábor): Tisztelt Szerkesztőség!

(Desztics Jenő - Tálas Géza): [Olvasói levél]

(dr. Tütős Sándor) - Upor Péter: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Iványi Gábor: „Eredj el…”

pé/nwa [Pleszkán Éva–Nagy W. András]: Tőke–Munka–Állam / Pesthidegkút / Permanens parlament? / Bártfa / Expo, Bős

M. A. [Mink András]: Jászi Oszkár – a tudós politikus

Ara-Kovács Attila: Brüsszel, Budapest: ’56

Litván Katalin: Két dokumentum

–eö– [Eörsi János]: Sztrájk a végső fegyverünk

Az MSZOSZ nézőpontja

–rsi [Eörsi János]: Egy fenékkel két lovat?

A Liga nézőpontja

Tóth András: Szakértői tervezet az új Munka Törvénykönyvről

Mink András: „Nagy magyar satyra”

Solt Ottilia: Terápia

Gaál Gyula: Önkormányzati tombola

Nagy W. András: Keresztes vitéz

Vajna János: Visztula, Moldva, Duna

Ara-Kovács Attila: Tömbrehabilitáció

Beszélgetés Valki Lászlóval

Gyurovszky S. László: Államvédelmi kft.

Dalos György: A Tamás-templom karnagya

Juhász József: Egy lépés előre?

Wojciech Maziarski: Erdélyi helyszíni tudósítás

–lla–: Bepillantás a számvitelbe

Eörsi János: Az uradalom alkonya

Farkas Pál: Vízlépcsőbe húzás

Révész Sándor: Sekélyszántás

–up– [Upor Péter]: Nehéz ezt megmagyarázni

Vitányi Iván: Van-e ellenzék?

Ludassy Mária: Formális köszöntő helyett tartalmi vita

(Ludassy Mária beszélgetése Eörsi Istvánnal fennállásának 60. évfordulóján)

Barna Imre: „Azt írtam le, ami tényleg történt”

Budapesti beszélgetés Timothy Garton Ashsel

Hajdu István: Ideiglenesen és átmenetileg

Havas Fanny: Újra a Korczakról

Bikácsy Gergely: Az abszolút film krónikája

In–ns: Igazodj!

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon