Skip to main content

Beszélő hetilap, 19. szám, Évfolyam 3, Szám 19

(Szabó Zoltán): Tisztelt Szerkesztőség!

(Fodor Andrea) - (Krizsik A.): [Két levél]

könczöl [Könczöl Csaba]: Az „utolsó csepp”?

F. Havas Gábor: Urrrak a papok

Gaál Gyula: Győztünk ellenünk

Radnóti Sándor: A Nagy Lóláb

: 2 levél

lt [Solt Ottilia]: Technikai szünet?

Ladányi János: Egy volt világkiállítás-párti Expo-ellenes zsörtölődései

Eörsi János: A megerőszakolás szükséges feltétele

Expo-ellenes SZDSZ-álláspont

Gordon Zsuzsa - –g [Kőszeg Ferenc]: A világegyetem humanista vezére

: [Levél]

: [Levél]

Mink András: Az érdekvédelem válsága – avagy a vasember és az ő kalapácsa

–up– [Upor Péter]: Szolgáltatni és adni

Láng László: Többszólamú külpolitika

Vajna János: Megjöttek a katonák

Roland Hofwiler: Jugoszlávia: zsoldoshadsereg titkosrendőrökkel és gyerekekkel?

Barcsi János: Víkendháború tartós használatra

krp [Krasztev Péter]: Litván „csatornarendszer”

: Kárpótlási korlátok

Tálas Péter: Körforgalom lengyel módra

Wojciech Maziarski: A gordiuszi csomó

Juhász József: Restaurálók és reprivatizálók

Bíró Béla - Borbély Ernő: Előnyben a „nómenklatúra”

Deák Péter: Miért kezdődött és miért lett vége?

efhá [F. Havas Gábor]: Nem léphetsz kétszer…

Beszélgetés Voszka Évával

Fölsz Attila: Exportoffenzíva kormányzati ütésváltás közben

: Létminimum most

V. J. [Vajna János]: A nemzeti állam jövője

S. O. [Solt Ottilia]: Aki a fővárosnak vermet ás…

(Dr. Grósz György) - A Szerk.: Tisztelt Szerkesztőség!

Halmai Gábor: Parlamentarizmus kontra alkotmányosság?

Forgács Pál: Egyirányú utca

Török Monika: Hogyan lehet másképp iskolát csinálni? (III.)

Kiss Ilona: Szolzsenyicin kontra Szaharov?

Kovács Kristóf: Miként fessük át a vöröset rózsaszínre, avagy hogyan mentsük meg Oroszországot?

Könczöl Csaba: Az idő partjainál

(Tamás Noémi képeiről)

Valcz Gábor: Kimutatkozunk

: Lakol wokiksuye

Virrasztó László [Kisbali László]: Európa kékes fényben

Laki M.: Nosztalgia

(Dr. Hegedűs Sándor):

Langmár Ferenc: Hab a tortán

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon