Skip to main content

A világegyetem humanista vezére

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

[Levél]


Pali, kérlek, útban vagyunk Komárom felé, ott fognak waggonirozni. Rendőrségi elfogató paranccsal, ha kocsin utánunk hozzák, ki lehetne talán menteni.

Ha talán ugyanúgy autón a hadiüzem értem küldene.

Ha nem, könyörgöm, vigyázz Zsuzsikámra, talán túlélem, ha igen csak őmiatta. Nagyon szeresd helyettem is.

Gyalog megyünk, csak miatta bírom ezt is, szeretném még látni.

Hárman vagyunk a házból, Mádai Ágnes, Orosz Árpádné és én.

Milliószor csókolom az én édes kicsi lányomat

Magda














[Levél]


LEVELEZŐLAP

Dr. Gartner Pál
légó szolgálatos orvos

Budapest
V. Szalay u. 8.

Tűzoltóság

Kedves Pali! Jól vagyunk, sajnos nem kaptam meg a kért dolgokat, így elutazunk. Nagyon vigyázz Zsuzsikára, szeresd helyettem is, és mondd meg neki, hogy gondoljon rám, nagyon-nagyon szeretem és vigyázok magamra, mert találkozni akarok vele. Ezermilliószor csókolom. Kérlek, törődj Kisanyával is, vigyázzatok rá. Légy szíves értesítsd Hollán út 9-ben Mádaiékat és Soltésznét, hogy Ági és Dusi jól vannak! Együtt vagyunk… Édes pici Zsuzsikámat sokszor csókolom.











Nagy találat volt felfedezni Tarnói Lászlót. Lehet, sőt valószínű persze, hogy Andrásfalvy Bertalan mit sem tudott Tarnói nyilas múltjáról. De beszélgetéseik során csak kiderült valami a Humanista Világegyetem alapítójának gondolkodásmódjáról. Márpedig Tarnói ma is vallja, sőt önnön védelmében adja elő, 1944 óta mit sem változott eszméit „a monopolhelyzetet élvező plukrotraták” és „az éhbérért dolgozó vagy munkanélküli munkások közötti kirívó társadalmi és gazdasági ellentétről”.

Pont erre a társadalomképre van szüksége a magyar közművelődésnek a piacgazdaság kezdetén.

Vajon akkor is vállalta volna a védnökséget a miniszter a Humanista Világegyetem felett, ha Tarnói nem nyugati, hanem albániai emigrációból tér haza?

Tarnói László egyébként – mint erről az MTI 1990. augusztus 14-én hírt adott – már a múlt nyáron rendezett egy humanista kongresszust Budapesten. Akkor nem tűnt fel senkinek. Pedig állítólag Pozsgay Imre is a meghívottak között volt.

Tarnói László legutóbb azt állította, hogy háromszázezer budapesti zsidót mentett meg: 1944. november 17-én megállította a bécsi országúton Németország felé tartó halálmenetet. Állítását a történész Karsai László már megcáfolta: a nyilasok december közepéig, a Budapest körüli szovjet gyűrű bezárultáig újabb és újabb halálmeneteket indítottak a határ felé. Ehhez a tényhez szolgáltat megrendítő dokumentumot Gordon Zsuzsa színművésznő.

–g

…akkor 36 éves Édesanyámat 1944. november 17-én gyalogmenetben hurcolták, a bécsi országúton. Két helyről feketén küldött levelet, illetve lapot Apámnak, aki légószolgálatos orvos volt, ezek a levelek akkori munkahelyére érkeztek, de sajnos már későn. A levelek segítséget kérnek megmentésére a szörnyű halálútról. A levelek dátuma 1944. november 17. és 1944. november 19.

Anyám kisétált Tarnói és Szálasi jóvoltából a lichtenwörthi lágerig, ahonnan soha többé vissza nem jött.

Hogy Andrásfalvy Úrnak milyen párbeszédre van szüksége a gyilkossal, nem tudom, de azt igen, hogy még az elgondolás is sértő, miután Édesanyám halála ma is ugyanolyan elevenen élő seb, mint akkor, 47 évvel ezelőtt, amikor árván maradtam.

Tarnói úr nem mentett meg egyetlen lelket sem, ezt Anyám égre kiáltó hiteles soraival igazolom.

1991. május 7.


Gordon Zsuzsa
érdemes művész
























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon