Skip to main content

[Levél]

Vissza a főcikkhez →


LEVELEZŐLAP

Dr. Gartner Pál
légó szolgálatos orvos

Budapest
V. Szalay u. 8.

Tűzoltóság

Kedves Pali! Jól vagyunk, sajnos nem kaptam meg a kért dolgokat, így elutazunk. Nagyon vigyázz Zsuzsikára, szeresd helyettem is, és mondd meg neki, hogy gondoljon rám, nagyon-nagyon szeretem és vigyázok magamra, mert találkozni akarok vele. Ezermilliószor csókolom. Kérlek, törődj Kisanyával is, vigyázzatok rá. Légy szíves értesítsd Hollán út 9-ben Mádaiékat és Soltésznét, hogy Ági és Dusi jól vannak! Együtt vagyunk… Édes pici Zsuzsikámat sokszor csókolom. Téged csókollak Lillivel, Katikával együtt, Kisanyát és mindannyiótokat ölellek. Vigyázzatok Zsuzsikámra.

Magda

1944. nov. 19.

Feladó: Fekete Lajosné


















Megjelent: Beszélő hetilap, 19. szám, Évfolyam 3, Szám 19


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon