Nyomtatóbarát változat
Az ÉT december 21-i megállapodása szerint a tárca nem emelheti 1993-ban a lakossági villamos energia árát. A minisztérium megkísérelte egy könnyed mozdulattal áthúzni ezt a megállapodást (Beszélő, március 27.).
Fiaskó
A mostani ÉT-ülésen az IMF-re, a legfőbb mumusra hivatkozott, de ez a szakszervezeteket nem hatotta meg. A Nemzetközi Valutaalap nem szólhat bele ilyen szinten a kormány energiapolitikájába, mondták a szakszervezeti vezetők. Márciusban ugyan még reális volt a veszély, hogy az alkalmazotti tarifával együtt emelkednek a villamosenergia-díjak, de az ÉT elé terjesztett javaslat még az egy héttel korábbi, szakszervezetekkel megkötött alku eredményeiről sem tudott semmit…
A nem lakossági villamos energia árát viszont tárgyalások nélkül emelhette volna a tárca. Feltéve, hogy képes egyeztetni a vállalkozási igazolványokat a hozzájuk tartozó mérőórákkal. Ekkor közel 2 milliárd forintos többletbevételt kasszírozhatna. Mivel azonban az igazolványok és a mérőórák nem párosíthatók, a minisztérium önkényesen meghúzott egy átlagfogyasztás fölötti vonalat, és azt mondta, hogy ahol ennél nagyobb a fogyasztás, ott vállalkozói tevékenység folyik. Az ÉT-tanácskozáson a Liga-alelnök Szalai Jenő, a munkavállalói oldal soros elnöke visszautasította, hogy a kormányzat az e határ fölötti fogyasztókra kisvállalkozói bélyeget süssön, hiszen nem mindegy, hány fős egy család. „Oktalan lenne feltételezni – mondta -, hogy a nagycsaládos fogyasztók titokban alumíniumkohót üzemeltetnek a pincéjükben.”
Cenzúra?
A díjemelést az is indokolja – érvelt Szűcs István helyettes államtitkár –, hogy a Magyar Villamosművek Rt. veszteséges. Meglehet, vitázott ekkor Gál Rezső, a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, de az 1-2 milliárdos többlet, amit a megemelt tarifák hoznának, keveset számít az MVM Rt. évi 170 milliárdos bevételéhez képest. A veszteség nem is annyira a kedvezményes tarifáknak tulajdonítható, mint inkább a távhőszolgáltatásnak – tette hozzá. Csakhogy az MVM Rt. gazdálkodásáról semmilyen adat nem volt az oldalak birtokában. Mondta is a munkaadói oldal szóvivője, hogy megkíséreltek adatokat szerezni, de az állami tulajdonú MVM Rt. illetékesei nem kaptak engedélyt az információadásra… A tanácskozáson sem képviseltette magát az MVM Rt., és a miértre sem a mukaadói, sem a munkavállalói oldal nem kapott választ. Talán az MVM Rt. körüli érdekcsoportok csak más energialobbykhoz képest befolyásosak? Vagy az őket érintő kedvezmény életben tartásáért megfogalmazott állásfoglalásuk váltotta ki a kormány neheztelését?
Szűcs István, aki híreink szerint a tanácskozás végén nem kapott dicséretet miniszterétől a színvonaltalan előkészítő munkáért, az rt. veszteségét az ipari fogyasztás csökkenésével és a lakossági fogyasztás növekedésével indokolta. Azonban – állította a munkavállalói oldal – a lakossági fogyasztás nem az országos pazarlással, hanem az állami és magánlakásépítés fellendülésével hozható összefüggése. Az ipari fogyasztás csökkenése pedig csak követi a GDP zuhanását. De a múlt év vége óta – tették hozzá a munkaadók – nem következett be oly változás, ami miatt fölborulhatna az akkor megkötött megállapodás, és hogy emiatt emelkedjenek a bérek és az infláció.
Emlékeztettek a munkavállalók és a munkaadók arra, hogy már több ízben kérték a kormánytól a hosszú távú energiakorszerűsítési terv napirendre tűzését. Egy ilyen terv keretében elképzelhetőnek tartanák a villamosenergia-ipari tarifák és általában az energiahordozó-árak „rendezését” is. Azt azonban nem fogadják el, hogy a tarifaemelés egyfajta bújtatott adó legyen. A kormányzat azonban még arra is képtelennek mutatkozott, hogy eredeti javaslata mellett sorakoztasson fel átgondolt és alapos érveket. Egy kissé valószínűtlen statisztikai görbét mutatott föl, amely szerint a tarifaemelés a lakások 8 százalékánál okoz többletkiadást. És a 8 százalék, ugye, nem is olyan sok. Végül Latorczai János ipari miniszter kénytelen volt félretenni a presztízsszempontokat: elfogadta, hogy egy háromoldalú szakértői bizottság tárgyalja meg a tarifakérdést – egyelőre határidő nélkül.
Kompromisszumkész visszarendezők
Nem tört ki újabb taxisblokád, a Pesti Hírlap tárgyalások előtti, „bizalmas” információi enyhén szólva tévesnek bizonyultak. Az újság botcsinálta elemzőre valló, politikai nyomásgyakorlásra használhatatlan „olvasói levele” a konfliktus mögött „ellenzéki visszarendező erők”-et sejtett. Ezen erők a villamosenergia-ipari konfliktust „nagyarányú politikai válságsorozattá akarják kiterjeszteni” – állította az újság.
Pedig nem történt más, mint hogy a villamosenergia-ipari szakszervezetek az alkalmazotti kedvezményről középszinten, iparági szinten kívántak tárgyalni, és a kiverekedett tárgyaláson elfogadták, hogy emelkedjen az alkalmazotti tarifa. Ők május elsejétől 40 fillér helyett 90 fillért fizetnek kilowattóránként. Azt is elfogadták, hogy a tarifa csak egy fogyasztási helyre vonatkozzon, tehát a garázs, a nyaraló és egyéb mérőhelyek után a lakossági tarifa szerint az eddigieknél jóval többet fizessenek. Az országos szintű érdekegyeztetésben részt vevő szakszervezeti konföderációk is elfogadták, hogy hajlandóak tárgyalni a villamosenergia-árak korszerűsítésének módjairól.
A kormánytervezetben viszont nem volt szó korszerűsítésről, annál inkább a négy hónapja aláírt megállapodás félretolásáról. Azok óvták a társadalmi békét, akik nem mentek ebbe bele.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét
8 év 49 hét