Skip to main content

Mibe volt a „Harag napja”?

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Szerkesztőségünk megérdeklődte a MÁV-nál, mennyibe kerül egy különvonat 1000 fő számára Békéscsabáról Budapestre és vissza. A maximálisan adható 50 százalékos kedvezménnyel mintegy 500 ezer forint – kaptuk meg a felvilágosítást. Ezután konkrétan rákérdeztünk, mekkora volt az április 25-i tüntetésre indított vonatok költsége, minthogy a tévében említett vonatonkénti kb. 130 ezer forintos összeg kevésnek tűnt. Hat különvonat indult Budapestre Békéscsaba, Debrecen, Mátészalka, Sátoraljaújhely, Székesfehérvár és Záhony állomásokról, kaptuk meg a felvilágosítást a MÁV Üzemviteli Főosztályán. Összesen mintegy 6000 fő számára állították össze a szerelvényeket, de a helyeknek a legfeljebb a felét használták ki. Ez azonban nem érinti az előzetesen megkötött szerződést, amely szerint a FKgP 3 930 000 forint értékben rendelte meg a vasút szolgáltatását. A buszokról ilyen pontos adatot nem sikerült megkapnunk, az autóbusz-közlekedésnek nincs olyan központi szervezete, mint a vasútnak. A budapesti Volánbusz tájékoztatása szerint egy autóbuszon átlagosan 45 ülőhely van, a különbusz díja kilométerenként 40-50 forint: vagyis egy busz díja 300 kilométeres átlagos távolságot számítva 15 ezer forint. Pécsről, úgy tudjuk, tizenkét busz szállította a tüntetőket Budapestre, országosan száz buszt számolva ez 1,5 millió forint. A rendőrség tájékoztatása szerint a szokásosnál észrevehetően nagyobb számú gépkocsi nem érkezett április 25-én reggel a fővárosba. Beleszámítva a saját gépkocsival utazókat is, vidékről tehát legfeljebb tízezer ember érkezett a tüntetésre, utaztatásuk 5 és 6 millió forint körüli összeggel terhelte a Kisgazdapárt kasszáját. Ha a lapokban említett 800 rendező minimális tiszteletdíjat kapott, ez aligha lehetett kevesebb összesen egymillió forintnál. Ehhez jön még a Wagner Kapelle az ő sramlizenéjével meg a hangosítás – nem csekély összeg ez egy pártnak, amelynek a költségvetési támogatása a teljes 1992-es évre mindösszesen 112,8 millió forint.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon