–g [Kőszeg Ferenc]

Nyomtatóbarát változat

A pártállam idején a hadseregben, a rendőrségnél és a többi fegyveres szervezetnél nem volt szakszervezet, azaz még formálisan sem volt érdekvédelem.

Az érdekvédelmi szervezkedés lehetőségét a katonák számára az 1989. január elsején hatályba lépett demokratikus egyesülési törvény sem hozta meg. A honvédelmi miniszter (Kárpáti Ferenc) 1989. november 10-én kelt rendeletében módosította a szolgálati szabályzatot: a hadseregen belül megtiltott minden szervezkedést, és egyúttal előírta a kötelező érdekképviselet létrehozását.

A miniszteri rendelet a Belügyminisztériumhoz tartozó fegyveres szervezetekre természetesen nem vonatkozott, így a rendőrségnél – a felsőbbség erőteljes ellenállása ellenére – már 1989-ben megalakult a független szakszervezet. A katonák körében a polgári védelmisek kezdték el a szervezkedést, amikor megtudták, hogy a honvédelmitől a belügyi tárcához kerülnek át. Ez sokaknak nem tetszett, mégis az átszervezés tette lehetővé érdekvédelmi szervezetük létrehozását. „Az alapszabály-tervezetet szinte illegálisan küldtük el azoknak, akikben megbíztunk – mondja Bencsik Géza, a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (PVDESZ) vezetője. A parancsokság majdhogynem fejpénzt tűzött ki a szervezőkre. Azt mondták, le kell őket fokozni, kirúgni a seregből. Amikor aztán, már a belügyön belül, a polgári védelem parancsnokságát egyesítették a tűzvédelmi parancsnoksággal, maguk a parancsnokok mondták, hogy mennyire kell az érdekvédelmi szervezet.” A PVDESZ-t a bíróság 1991 decemberében jegyezte be.

A taxisblokád megnövelte az Érdekegyeztető Tanács jelentőségét. A tárcán belüli érdekegyeztetés – feltehetőleg az új szakszervezetek, mindenekelőtt a Független Rendőrszakszervezet erőteljes aktivitásának a nyomására – elsőként a belügyben nyert rendezett formát. 1991 februárjában megalakult a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT), amelynek keretében az érdekvédelmi szervezetek rendszeresen véleményeznek minden, az állomány helyzetét érintő jogszabálytervezetet, intézkedést.

1991 szeptemberében megalakult a Katonák Érdekvédelmi Szövetsége (KÉSZ) is, jóllehet az Alkotmánybíróság csak október 19-én mondta ki, hogy a szolgálati szabályzatnak az érdekvédelmi szervezkedést megtiltó rendelkezései alkotmányellenesek.

A belügyi hivatásosak érdekvédelmi szervezetei létrehozták a maguk szövetségét (FRDÉSZ-t), a Fegyveres és Rendészeti Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségét. (A névben a Rendészeti szó – a honvédelmi törvény szóhasználatának megfelelően – Rendvédelmire változik.) A konföderáció tagja a Vámosok és Pénzügyőrök Független Szakszervezete is. A büntetés-végrehajtási dolgozók szervezete nemrégiben kilépett a Közalkalmazottak Szakszervezetéből, és szeptember 8-ával az FRDÉSZ-hez csatlakozott. A Katonák Érdekvédelmi Szövetsége ugyancsak jelezte csatlakozási szándékát. A döntést erről küldöttgyűlésük hozza meg október 4-én.

Az FRDÉSZ a tb-önkormányzati és a közalkalmazotti tanácsi választások előtt együttműködési megállapodást kötött az „Autonóm” szakszervezetekkel, de egyik konföderációba se lépett be. A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában (KIÉT) van egy helyük, de sérelmezik, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkavállalói oldalt csak a hat konföderáció képviseli. Úgy vélik, a szolgálati viszonyból eredő sajátos gondjaikat a civil konföderációk nem tudják kellőképpen felvállalni. Az FRDÉSZ most a BÉT kibővítésére törekszik. Azt javasolják, hogy a négy minisztérium, amely a szövetségben képviselt hét fegyveres szervezetet felügyeli, hozzon létre – a BÉT hagyományának megfelelően a politikai államtitkárok vezetésével – egy közös érdekegyeztető tanácsot. A munkaadói oldalt tehát a BM, a Honvédelmi, az Igazságügyi és a Pénzügyminisztérium, a munkavállalóit az FRDÉSZ képviselné.

• Belföld