Hogyan ítéli meg a Belügyminisztérium tervezetét, a fegyveres testületek hivatásos állománya egy részének civilesítését?
Magát az elvet nem utasítjuk el, csak megfelelő átfutási időre volna szükség. És biztosítani kell, hogy senkit ne érjen veszteség.
Milyen hátrányokkal számolnak?
A hivatásos állomány nyugdíjkorhatára 55 év. A statisztikák szerint a nyugdíjazást az állomány nagy része három évvel éli túl. A 100 százalékos táppénzt is indokolják a szolgálat nehézségei. Egy hivatásos állományú rendőr vagy határőr fizetése három elemből tevődik össze: a beosztás szerinti illetményből és a szolgálati évek meg a rendfokozat szerinti pótlékokból. Egy közalkalmazottá átminősített tiszt fizetése valószínűleg magasabb lenne, mint egy hasonló korú és végzettségű közalkalmazotté. Minthogy a közalkalmazotti bértábla kötött, a civilesített tiszt évekig nem kaphatna a jelenleginél magasabb fizetést. Más a helyzet azokkal, akiket köztisztviselővé minősítenének át: ők valószínűleg többet keresnének, mint ma. Csakhogy az átminősítendők körében ők a kisebbség.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 33 hét
10 év 7 hét
10 év 10 hét
10 év 10 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 14 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét