Az Országos Munkaügyi Központ szerint a munkanélküliség növekedése megállt, illetve hónapok óta lassan csökken. A januári kismérvű növekedés éppúgy szezonális hatás, mint a júniusra prognosztizált növekedés. Lényeg az, hogy megtörtént a fordulat.
Az elmúlt év őszén az Oktatáskutató Intézet a munkanélküliség által leginkább sújtott megyékben, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Nógrádban, illetve Szabolcs-Szatmár-Beregben megyénként három településen kérdőíves felmérést végzett pályakezdő munkanélküliek körében. Az összes megkérdezett pályakezdő munkanélküli 44%-a nem regisztráltatta magát, azaz az Országos Munkaügyi Központ számára láthatatlan maradt. A szakképzettek 10%-a, a középfokú végzettséggel rendelkezők 64%-a, az általános iskolák padjaiból kikerültek 85%-a, az alapfokú végzettséggel sem bírók 86%-a döntött úgy, hogy nem keresi fel a területileg illetékes munkaügyi központot.
Messzemenő következtetéseket ebből persze nem lehet levonni, de ahhoz elég, hogy kellő óvatosságra intsen minden politikai elemzőt. A kincstári sikerpropaganda empirikus adatbázisa nem feltétlenül torz, de elemzése során legalább akkora távolságtartásra van szükség, mint amekkora távolságtartással a pályakezdő munkanélküliek „kezelik” a felvétel alapjául szolgáló munkaügyi központokat.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 33 hét
10 év 6 hét
10 év 10 hét
10 év 10 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 12 hét
10 év 14 hét
10 év 15 hét
10 év 15 hét