Skip to main content

Beszélő hetilap, 7. szám, Évfolyam 6, Szám 8

Rakovszky Zsuzsa:

révész: Hajdúvész

Neményi László: Mitévő legyen?

A NATO és a boszniai válság

Solt Ottilia: „Ez inkább pszichológiai hadművelet lesz”

Beszélgetés Király Bélával

Kőszeg Ferenc: „Adják ők még alább is…”

Beszélő-beszélgetés Orbán Viktorral

Eörsi János: Zsákba(vas)macska

A DIMAG privatizációja

: [A munkanélküliségi adatokról]

révész: Ki marad a szórásból?

Képviselőjelöltek 1990–1994

lt [Solt Ottilia]: Dolce vita / Nagy bukások / Az elveszíthetetlen csomag / A szocialista lista

(gyurovszky) - (neményi): Whitewatergate / Árulás!?

Krasztev Péter: Átjáróország

Kőbányai János: Szarajevói jelentés II.

Vit László: Vakvágányon

S. L. [Sebők László]: Lángban álló szigettervek

Csutoros Gergely: Gyógyszeráremelés

Hegedűs B. András: Egy teljes élet

Kiss Ilona: „…ez mind csak betű a papíron”

Vlagyimir Szorokinnal beszélget Kiss Ilona

Sebők Zoltán: Sztálin keze

Hajdu István: Az a nyak nem fáj, ha lefelé fordul a fej

Üdvözlet Picassónak

Bikácsy Gergely: Isten, sátán, nagyágyúk

Jegyzetek a Filmszemle után

Szilágyi Andor: Ki áll a gyűlöletszipoly mögött?

: Két bemutató a Radnóti Színházban

Csontos Erika: A hatalom erotikája

–eseli– [Sándor L. István]: „Zengő zűrzavar”

(Zalaszentivánéji álom)

(–I. Z.): „Deviánsak, ide hozzám!”

mar-os [Martos Gábor]: Játékkatonák, játékgyerekek… (Játékbéke?)

Pilinszky János: Gyerekek és katonák

(bikácsy): Fiatal francia filmesek második fesztiválja

Kováts Albert: Konstruktivizmus: ART MADI

[Kisbali László]: Visszaszorítás – keresztény módon

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon