Skip to main content

Két bemutató a Radnóti Színházban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Színház


I love You Budapest


Földes László (Hobo) estjének címe ugyanaz, mint most megjelent lemezéé. „A műsor… témája nem új, folytatása eddigi munkáimnak, a Kőbánya, a Moszkva tér, a Batthyány tér bluesnak, amelyek szintén kifejezték a városhoz való kötődésemet. Rólam, rólunk szól. Arról, hogy miért is maradtunk itt, mit rontottunk el… Mindössze egy olyan ember álmait, vízióit, arcpirító ripacsériáit fogja látni-hallani a közönség dalban-szövegben előadva, aki igazából bohóc szeretett volna lenni.” (Hobo)

A szöveget ezúttal teljes egészében F. L. írta, a zenét Márta István, Babos Gyula és Tomsits Rudolf szerezte.

(Februári előadások: 19-én – bemutató, 25-én, 19 h)


Görög

A Görög az első Steven Berkoff-darab, melyet honi színpadon láthatunk. Őt magát a mozinézők Kubrick Mechanikus narancsából ismerhetik, hiszen pályafutását színészként kezdte. 1975-ben mutatták be első darabját, az Eastet az edinburgh-i fesztiválon.

Görög című művében a közeljövő Londonába helyezi át az Oidipusz-témát: véres és bizarr vízió, patkányokkal és felpuffadt hullákkal.

„…erőteljes, hangos, vibráló nyelvet alkalmaz a romboló gondolatokhoz.

A szisztematikus pusztítást feltartóztathatatlan buldózerként, realista, precíz és meztelen szókimondással jeleníti meg” – írja az Acteurs kritikusa 1990-ben.

Az előadást Zsótér Sándor rendezte, a címszerepben: Görög László.

(Február 21-én, 19 h)
(Bp. VI., Nagymező u. 11.)





















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon