Skip to main content

Beszélő hetilap, 38. szám, Évfolyam 6, Szám 39

Petri György:

–lt– [Solt Ottilia]: A történelemhamisítás rossz szokása

: Libikóka vagy hinta

eö–rs–zzs [Eörsi János–Révész Sándor–Zádori Zsolt]: Krónika

Eörsi János: Újra együtt

Zolnay János: „Fűnyíró”

A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa és a költségvetés

–g [Kőszeg Ferenc]: Fegyveresek érdekvédelme

: A Fegyveres és Rendészeti (Rendvédelmi) Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ) tagszervezetei

: Bencsik Géza, az FRDÉSZ soros elnöke a civilesítésről

solt: Még egy bukkanó az érdekérvényesítés útján

M. A. [Mink András]: Érdekegyeztetés Nagy-Britanniában

N. L. [Neményi László]: És a németek hogy csinálják?

Révész Sándor: A Tükör és a ferde kép

Egy tévéműsor betiltásáról

F. Havas Gábor: Egy rendes kocsma nincs meg káló nélkül

N. L. [Neményi László]: Zió, vázió… békemisszió / Marion Barry feltámadása / Svéd nosztalgiák

Molnár Gusztáv: Érdekszférák zenéje II.

Tálas Péter: Négy szín: fekete

[Tálas Péter]: Jan Bocian nem lesz lengyel király

: A lengyel politikai paletta jobboldala 1994 nyarán

Lenkei Gábor: A Westminster-akció

Kertész Péter: A hátralékosok városa

F. Havas Gábor: „A meleg ólból ki kell menni…”

Balogh Attilával beszélget F. Havas Gábor

M. G. P. [Molnár Gál Péter]: Találka a szabadsággal

Halász Péter első hete a Kamrában

Tar Sándor: A mi utcánk

21. Kis bűneink

Kováts Albert: Sok érdekes kiállítás

(Ryszard W. Kluszczynski): A szem és a fül

Lengyel filmavantgárd és videoművészet. Szeptember 24–26. Toldi

[Kisbali László]: A házszabályokról

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon