Skip to main content

A lengyel politikai paletta jobboldala 1994 nyarán

Vissza a főcikkhez →



Irányzat<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

Pártszövetségek, ill. pártok

A párt vezetője

Szélsőjobb

Lengyel Nemzeti Közösség (PWN)

Haza Nemzeti Tömörülés (SNO)

Lengyel Nemzeti Front (PFN)

Nemzeti Akció (AN)

Lengyelország Nemzeti Frontja (NFP)

B. Tejkowski

B. Rybycki

J. Bryczkowski

M. Jezak

területi vezetők

Jobboldal keresztény-nemzeti

Jobbközép Csoportok Titkársága (SUC)

Kereszténydemokrácia-Munkapárt(ChD-SP)

III. Köztársaság Mozgalma (RTR)

Köztársaságpárti Tömörülés (SWR)

Lengyel Egyesülés (ZP)

Mozgalom a Köztársaságért (RdR)

Keresztény-Nemzeti Mozgalom-Lengyel Akció (RChN „AP”)

 

 

T. Jackowski

J. Parys

W. Ziembinski

A. Anusz

S. Weglowski

A. Macierewicz

 

Kereszténydemokrácia (ChD)

 

 

 

Kereszténydemokrata Munkapárt (ChDSP)

 

 

 

Szövetség Lengyelországért (PdP)

Centrum Megegyezés (PC)

Keresztény-Nemzeti Egyesülés (ZChN)

Népi Megegyezés (PL)

Mozgalom a Köztársaságért (RdR)

Konzervatív Koalíció (KK)

J. Kaczynski

W. Chrzanowski

G. Jankowski

R. Szeremietiew

K. Ujazdowski

 

„Oicowizna” Párt (P „0”)

R. Bartoszcze

konzervatív-liberális

„November 11-i megállapodás”

Konzervatív Párt (PK)

Kereszténydemokraták Pártja (PChD)

Keresztény-Népi Tömörülés (SLCh)

Reálpolitikai Unió (UPR)

Nemzeti-Demokrata Tömörülés (SND)

 

 

A. Hall

P. Laczkowski

A. Balazs

J. Korwin-Mikke

J. Zamoyski

 

„szociális”

 

Szolidaritás szakszervezet (NSZZ „S”)

„Mérsékeltek”

Szolidaratás Társadalmi-Politikai Klubjai (KSP „S”)

 

 

M. Krzaklewski M. Jankowski


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon