Nyomtatóbarát változat
Nem újdonság, hogy a törvényben biztosított szakszervezeti jogok szebben mutatnak papíron, mint a valóságban. A gazdálkodó egységek szintjén a munkáltató gyakran aránytalanul erős pozíciót foglal el, és/vagy a rutinos menedzsment nemegyszer a vállalaton belüli versengő szakszervezeteket ki tudja játszani egymás ellen. Az utóbbi esztendőben a munkavállalói érdekvédelem és a vállalatvezetés összeütközései új szereplővel bővültek, ez az Üzemi Tanács (ÜT).
Az ÜT
Mint ismeretes, a szakszervezeti pluralizmus viharos és folyamatos alakulása során kínálta meg a munkaügyi kormányzat a munkavállalókat ezzel a munkavállalók részvételi jogát megtestesítő intézménnyel, melyet a szakszervezetek végül is azért fogadtak el, mert mindegyikük az ÜT-választásoktól remélte pozícióinak javítását.
Üzemi Tanácsot az ötven főnél többet foglalkoztató vállalatoknál kell létrehozniuk a munkavállalóknak közvetlen választás útján, de az ÜT-tagokat a vállalatnál jelen lévő szakszervezetek is jelölhetik. A 3–13 tagú ÜT-t „együttdöntési jog” illeti meg a jóléti pénzek és intézmények felhasználásában, az átszervezéseknél, privatizációnál, korszerűsítésnél és a „személyügyi terveknél”, továbbá a vállalatvezetésnek tájékoztatnia kell őket a vállalat gazdasági és pénzügyi helyzetéről, valamint terveiről. A munkavállalók jogait szabályozó kollektív szerződéseket azonban nem az ÜT, hanem a szakszervezetek kötik a munkaadókkal.
Súrlódások
A vállalatnál működő szakszervezetek és az ÜT között a gyakorlatban számos súrlódás fordul elő. Egyik közülük az, ami abból adódik, hogy az ÜT tagjai és/vagy elnöke az egyik szakszervezet emberei, ami a munkaadó vagy a gyengébb szakszervezet pozícióit kiadósan ronthatja. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy az ÜT-k felállását követően a MÁV egyik igazgatósága az ügyészséghez fordult – a szakszervezetek fölött törvényességi felügyeletet a törvény értelmében az ügyészségek gyakorolják –, vizsgálja meg, hogy törvényes-e, ha a megválasztott ÜT-elnök főfoglalkozású szakszervezeti vezető. Ugyanis az ÜT-kről szóló munkatörvénykönyv-paragrafusok kimondják, hogy ÜT-tag csak az adott munkáltatóval munkaviszonyban lévő személy lehet. Nagy vállalatok nagy szakszervezeteinél azonban a szakszervezeti vezetőket megbízatásuk idejére a szakszervezetek fizetik. Könnyű belátni, hogy a munkaadóknak kényelmesebb lenne egy kevésbé agilis ÜT-elnök, mint aki már a szakszervezeti harcokban alaposan megedződött.
A Legfőbb Ügyészség véleménye
A Legfőbb Ügyészség 1993. második felében széles körű vizsgálatot folytatott a munkavállalói jogok érvényesüléséről a gyakorlatban. Ezen belül tanulmányozta ezt a sajátos összeférhetetlenséget is, s a vizsgálat vezetője arra a szakmai álláspontra jutott, hogy a két választott tisztség – szb-titkár és ÜT-elnök – összeférhetétlen. „– Az ÜT jogállását, helyzetét tekintve számottevően különbözik a szakszervezettől. Az ÜT az MT. 39. paragrafus (1) bek. alapján köteles a munkáltatóval együttműködni. Ez nemcsak a munkáltatóval való közvetlen kapcsolatában meghatározó, hanem következik ebből az is, hogy a szakszervezetekkel való kapcsolattartásban is – semlegességre – köteles. (…) Mindebből levonható az a következtetés, hogy külön jogszabályi tiltás hiányában sem egyeztethető össze az szb-titkári funkció az ÜT-elnöki tisztséggel, mert míg az előző szembehelyezkedhet az érdekképviselet körében a munkáltatóval, nem kell tekintettel lennie a munkáltatói érdekekre, addig az utóbbinak a munkáltatói érdek körében kell tevékenykednie, azokat is figyelembe kell vennie. Tehát összeférhetetlennek kell tekintenünk e két funkció egy személy általi betöltését.”
Kontra
Csakhogy a Legfelsőbb Ügyészség elemzése nem jogforrás, senkit nem kötelez semmire. Ugyanerről a kérdésről a Munkaügyi Minisztérium viszont, amely Nagy Sándor MSZOSZ-vezér és szocialista képviselő kérésére készített ugyanerről a kérdésről állásfoglalást, homlokegyenest ellenkezően nyilatkozott. S míg a Legfőbb Ügyészség nem jogforrás, addig a Munkaügyi Minisztérium az.
Nyomulás
Most már csak az különös kissé, hogy az Üzemi Tanácsok Hírlevele című kiadvány, ami az új és még gyakorlatlan ÜT-k tényleges működésének igen fontos segítője lehet, legutóbbi augusztusi számában csak a Legfőbb Ügyészség jelentését ismerteti, holott a kérdéssel a Munkaügyi Minisztérium is május óta foglalkozik. Bár lehetséges, hogy csak időzavarról van szó, s a magyarázatot nem abban kell keresni, hogy az Üzemi Tanácsok Hírlevelének szerkesztőbizottsága inkább a munkaadók, mintsem a munkavállalók oldaláról áll össze.
Minden fenntartás nélkül egyet kell értenünk azonban a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkárának, Herczog Lászlónak a véleményével: eltart még vagy tíz évig, amíg a munka világában elrendeződnek a legfontosabb szereplők. Addig mindenki folyvást nyomul.
Friss hozzászólások
6 év 17 hét
8 év 43 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 50 hét
8 év 51 hét
8 év 51 hét