Skip to main content

Mesterdetektívek Gyöngyösön

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Ritkán vesz nyomozás akkora fordulatot, mint amekkorát Gyöngyösön vett november 12–14-e között.

November 11-én este „tíz perccel a Dallas után” Molotov-koktélok repültek be Farkas György cirokseprű-készítő és vasgyűjtő-kereskedő gyöngyösi, Jókai utcai házának ablakán. Pont oda, ahol a kétéves Fruzsina feküdt szüleivel, ifjú Farkas Györggyel és Györgynével. (Egyébként néhány hónapja a ház falára „ismeretlen tettesek” felfestették: meghaltok, cigányok!) A család és a szomszédság kimentette a kislányt, eloltotta a gyorsan terjedő tüzet, majd a férfiak a támadók nyomába eredtek. (A szomszéd látta őket, vagy tizenöten voltak, és csuklyát viseltek a fejükön.) Találtak is néhány gyanús baseballsapkást a Posta téri művelődési ház táján. Kettőt elkaptak, elvonszoltak Farkasék házához és összevertek. A tűzoltók nyomába érkező rendőrök szedték ki a két középiskolást a megtorlók kezei közül. Ezek után a rendőrségre vonultak, ahol ifjú Farkas György állítása szerint a rendőrök őt verték meg. A szombat esti Híradóban és a november 14-i hétfői sajtóban a helyi illetékes rendőrtisztek hangot adtak annak a feltételezésnek, miszerint Farkaséknak magánellenségeik vannak, és Gyöngyösön nincsenek szervezett szkinhedek. Csak annyi biztos, hogy a megvert két diák ártatlan. Az ügyhöz nincs közük. Nagy László, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szombat délután elmondta az újságíróknak, hogy mire kiértek, egyetlen támadót sem találtak a helyszínen, de időközben három fiatalt őrizetbe vettek mint gyanúsítottat. A szombaton és vasárnap készült rendőri jelentésből még az is kiderült, hogy a gyanúsítottak csak afféle „folklór-szkinhedeknek” tekinthetők, akik pusztán divatszerűen követnek bizonyos stílusjegyeket.

Konkrétan Farkas Györgyék életvitele és erkölcsei ellen van kifogásuk. Egyébiránt immár 12 fiatal ellen folyik a nyomozás csoportos garázdaság gyanúja miatt, másrészt viszont csoportos garázdasággal vádolható ifjú Farkas György és rokonsága, szomszédsága is a két középiskoláson alkalmazott önbíráskodás miatt. Sőt vizsgálandó, hogy vajon a Farkas család tette valóban tévedésen alapult-e.

Hétfő délutánra viszont megszakította szabadságát dr. Lantos Bálint, a Heves megyei főkapitány, s sajtótájékoztatót hívott össze Egerben. Drámaian kezdte: a rendőrségnek be kell látnia, Gyöngyösön igenis szkinhedek működnek. Az őrizetbe vett 12 fiatal közül, akik túlnyomórészt ugyanabba a szakmunkásképzőbe járnak, négyen be is vallották, hogy ők szkinhedek. Nem is beszélve a házkutatások eredményeiről: Szántó Gábor Bőrfejűek című könyve; Bajnok József: Egy töltényt sem Hitlernek; Rauschning: Hitler bizalmasa voltam; motorlánc, boxer, baseballütő és no igen, kartonlapok horogkeresztekkel, Sieg Heillel…

A cselekmény minősítése is átalakult: immár nem csoportos garázdaságról, hanem közveszélyokozásról is szó van (a nevezetes Btk. 156-os paragrafus, mint tudjuk, nem alkalmazható). Egy szó mint száz, a gyöngyösi bűnüldözésben gyökeres fordulat állt be. A szaporodó tények (március 11., a City diszkóból kiverik a cigányokat; július 2., a Táncsics utcai Nagy András roma régiségkereskedő háza elleni Molotov-koktélos támadás és ez a legutóbbi) önmagukban tán nem voltak elegendők, az is kellett, hogy a városi rendőrkapitány felettese, a megyei főkapitány – nem hiába főkapitány – szabadságideje alatt is megérezze az új fuvallatokat.










Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon