Skip to main content

Vizes blöff

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Kozsa Pál, a Díjbeszedő Rt. vezérigazgatója:


Társasházak esetén a díjhátralék kiegyenlítésére a közös képviselőt és néhány tulajdonostársat írásban felszólítunk. Amennyiben a számla ennek ellenére kiegyenlítetlen marad, szerződéses kötelezettségünk a behajtási eljárás megindítása! A kintlevőségünk 3,2 milliárd forint. Hogy hány peres eljárást jelent ez elméletben? Körülbelül 180 ezret. Nem rábökünk három névre, hanem találomra választjuk ki őket. A társasházi lakóközösség tagjai ugyanis egyetemlegesen felelősek a közüzemi díjtartozásokért. A felszólított tulajdonostársak szociális helyzetéről nem rendelkezünk információval.



A társasházi lakástulajdonosok tévednek, ha azt hiszik, hogy biztos a fedél a fejük fölött, ha becsülettel fizetik a rezsit és a közös költséget. Nem biztos, mert attól még kaphatnak a Díjbeszedő Rt.-től milliós adósság befizetésére felszólító levelet és számlát. Ha nem fizetnek, fizetési meghagyást kapnak, ha kifogással élnek, polgári pert akasztanak a nyakukba. Ad absurdum, még a lakásukat is lefoglalhatják.

A József Attila lakótelep egyik házának egy másik ház vízdíját is fizetnie kell, mert a Vízművek évek óta nem hajlandó a közös hőközpontot ellátó hidegvizet külön-külön mérni. Régen nem volt ilyen gond, az IKV fizetett mindent. Most viszont a külön-külön fizető társasházi közösségek hiába könyörögnek, fenyegetőznek, leveleznek, hogy állapítsák meg külön-külön a kötelezettségeiket, a közmű-üzemeltetőtől csak jó tanácsot kapnak; egyezzenek meg egymással. Megegyezni azonban nem tudnak, az „egyik háznak” csak a saját fogyasztására van fedezete, a „másik ház” pedig nem fizet.

A Díjbeszedő találomra kiválaszt három lakástulajdonost, és pontos jogszabályi hivatkozással rájuk lőcsöli az egész tartozást. Az egyik kiválasztottat, B. Erzsébetet például összesen 940 ezer forint befizetésére buzdítják. B. Erzsébet 27 négyzetméteres lakást birtokol, mindig minden számláját pontosan megfizette. Tévéje nincs, évek óta spórol egy jobb hűtőszekrényre, és még 9 ezer forintot se tudna műsoron kívül befizetni. Nem érti az egészet, majd’ szétrobban az idegességtől, retteg, hogy elveszik a lakását, nem tud napirendre térni a dolog fölött, és belebetegszik.

A társasházakra vonatkozó törvényben van egy kitétel, mely szerint a tulajdonosok egyetemlegesen felelnek a tartozásokért. Ezt használja ki a Díjbeszedő Rt., amikor találomra eldönti, ki lesz az, aki egyetemlegesen felel.

Mindenesetre ha még sokáig feleltethetnek minket így egyetemlegesen, abból bukás lesz. Egyetemleges.










Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon