S. [Solt Ottilia]

Vissza a főcikkhez →

A legújabb – világbanki ajánlásokkal összehangolt – reformkurzus több éve szándékozik megteremteni a kötelező, egységes társadalombiztosítást kiegészítő nyugdíj- és betegségbiztosítási konstrukciókat. A fejlett országokban, noha van kötelező általános biztosítás, a széles középrétegek időskori és betegség esetén igénybe vehető ellátásainak magas színvonalát főleg ezek a kiegészítő intézményi formák biztosítják. Az önkéntes biztosítások meghonosítása nálunk mégsem olyan egyszerű. Egy biztosítópénztárhoz sok pénz kell, és komoly garancia, hogy a befizetések nem vesznek oda; ám a közismerten magas kötelező tb-járulék és adók mellett erre már nem marad elegendő jövedelem sem a gazdálkodó szerveknél, sem az egyéneknél. Csökkenteni kell tehát a magukat (alkalmazottaikat) önként biztosítók közterheit, Csakhogy ebben az esetben a mai nyugdíjakat és betegellátásokat fizető s általában hiányos tb-kasszába kevesebb bevétel érkezik. (A munkáltató mentesül a munkavállalói jövedelem után fizetendő tb-járulék kötelezettsége alól a munkavállaló javára a biztosítópénztárba befizetett összeg erejéig, legfeljebb évi 500 ezer Ft-ig.)

Több nekifutás után 1993 novemberében végül is a Magyar Országgyűlés törvényt fogadott el az önkéntes biztosítópénztárakról. Működésüket külön pénztárfelügyelet engedélyezi.

Tájékoztatásuk szerint eddig hét pénztár kapott engedélyt, további tizennyolcat már bejelentettek, és legalább még tizenötnek a szervezéséről tud a felügyelet. Biztos, hogy egy pénztár országos körű, tíz megyei, tizenegy munkahelyi lesz. (Három alapszabályát a felügyelet még nem ismeri.) 22 pénztárnak (amelynek anyaga már a felügyeletnél van) saját előrejelzésük szerint 1994 végére 32 ezer tagja lesz. Egyelőre a legtöbb pénztárnak 2000-nél kevesebb tagja van, illetve lesz az év végére; négynek 100-nál is kevesebb, s az összes pénztári vagyon (befizetés) mintegy 300 millió forint lesz az év végére. Ez azt jelenti, hogy a kötelező tb kasszája 44 millió forintnyi befizetéstől esik el.

Az önkéntes biztosítópénztárak szervezésére eddig legalább öt társaság alakult. Legutóbb pl. Realitás néven, 10 milliós törzstőkével az MSZOSZ alapított egyet.

A társaságban 30% az MSZOSZ részesedése, 49% a Postabanké, a maradék pedig az MSZOSZ egyes tagszervezeteié. (Vasasok, postások, ruházatiak.)

Egyelőre az önkéntes biztosítók által lekötött pénz és a tb-kassza vesztesége nem jelentős. De mégis van bizonyos pikantéria abban, hogy az az MSZOSZ szervezi az önkéntes biztosítópénztárakat, amelyik uralja a tb-önkormányzatokat is, tehát mintegy önmaga versenytársa. Vajon melyik fele lesz erősebb?

• Belföld