Nyomtatóbarát változat

Kezdjük drámaian?

„A pártsemleges lap-propagátor viszont nem állt fel. Azóta is ül – a hivatali helyén” – írta a Magyar Fórum február 13-i számában Kósa Csaba. A közéleti hetilap főszerkesztője azóta bizonyára megtudta, hogy Katona István, aki tisztviselőként a hatóságból vállalattá alakult intézmények nyers hivatali modorában utasította beosztottait a posta és a Népszabadság közötti üzleti szerződés – a bármely lap által megrendelhető előfizető-gyűjtő akció – előírásainak teljesítésére, már nem ül hivatali helyén. Márciusban meghalt, mint annyi középkorú férfi, szívinfarktusban. A pártállam áldozata? A pártállam haszonélvezője? Álnok hatalomátmentő? A rendszerváltoztatás kis szilánkja, akiért a fejszét forgató ember fel se szisszen? 43 éves volt.

Kertész Pál posta-vezérigazgató leváltását összefüggésbe hozták a posta és a hírlapterjesztés elleni támadásokkal. A leváltott „megmentésére nyomban megszerveződik a Vörös Segély” – nyilatkozta Csurka István. Ebből mindenki számára világos: a kommunista – vagy ami lassanként még rosszabb: reformkommunista – Kertész Pál át kell adja a helyét az eddig méltatlanul mellőzött, a kormányhoz hű új embernek, aki megteremti majd a nemzeti szellemű postát és a nemzeti szellemű hírlapterjesztést. E szép történet tükörképe: Kertész Pál volt a modern szakember, az európai szellemű liberális vezető, akinek az örökét most az új pártállam kiszolgálója, a gátlástalan ejtőernyős veszi át.

A valóságban Kertész Pál és utódja, Doros Béla karrierje igen kevéssé különbözik egymástól. Mindkettőjüknek hosszú postai múlt áll a háta mögött, hisz a posta sosem volt a gyors érvényesülés intézménye. 1985-től Kertész a Magyar Posta miniszteri rangú elnökének postaszolgálati ügyekben illetékes helyettese volt, Doros Béla pedig a gazdasági helyettese. Ez a szakmai pályafutás természetesen nem volt elképzelhető pártháttér nélkül. Doros Béla karrierje a posta KISZ-bizottságában kezdődött, és a pártszervezet végrehajtó bizottságában folytatódott – ez azonban igen sok postai vezetőről elmondható. A pozíció az életformát is meghatározza: mind Kertész, mind Doros szenvedélyes vadász, a posta vadásztársaságának oszlopos tagja. Ebben a társaságban volt vadászbajtársuk az Új Magyarország tavalyi lapigazgatója, Várhegyi András is, jelenleg a közlekedési minisztérium (KHVM) szóvivője.

Doros 1989-ben Derzsi András mellett lett miniszterhelyettes, majd a rendszerváltás után Siklós Csaba alatt helyettes államtitkár, Kertész Pál pedig a posta vezérigazgatója. Kertész alatt ment végbe a távközlés és a műsorszórás elkülönítése a postától, a posta vállalattá – helyesebben vállalatokká – alakulása. Szó sincs róla azonban, hogy Kertész valamiféle a felsőbbséggel dacoló, öntörvényű szakember lenne. Kósa Csaba fentebb idézett cikkére Katona István kollégái csattanós választ fogalmaztak, elküldéséhez azonban Kertész a minisztérium beleegyezését kérte. A minisztériumi illetékes úgy vélte, a posta ne kötekedjen a Magyar Fórummal…

Kertész lemondatása nem a rendszerváltás eseménye – sokkal inkább szabályos pártállami kádertörténet. Bennfentesek ügy tudják, a minisztérium meg akart válni Dorostól. Magyarán: a központi apparátusból kicsöppent vezetőnek sürgősen helyet kellett csinálni a területen. Pártállami emlék, hogy Kertész Pálnak egészségi okokra kellett hivatkoznia: kollegái szerint jó egészségnek örvend. Pártállami az is, ahogy az új vezető magáévá teszi a hivatalos legendát: miközben rokonszenvesen szabadkozik, hogy nem rendelkezik a beosztásához szükséges műszaki tudással, s hogy területe inkább a távközlés, ami már nem tartozik a postához, megígéri, biztosítani fogja a hírlapterjesztés politikai semlegességét. Mintha elhinné, hogy elődjét valóban mulasztások terhelik. Mintha elhinné, hogy a Magyar Fórum meg az Új Magyarország fogyása a terjesztőkön múlik, nem pedig az olvasókon.

Adatok a hírlapterjesztésről

Az alábbiakban közöljük néhány lap legfrissebb előfizetési adatait:

Az előfizetések számának alakulása

A múlt évivel összehasonlítva jelentősen nőtt mind a Magyar Fórum, mind az Új Magyarország példányszáma

A fenti adatokból kitűnik, hogy a Magyar Fórumból – a magas remittenda-arány ellenére – idén jóval több jut el az olvasókhoz, mint a múlt évben. Az Új Magyarország esetében a példányszám visszaesése ellenére az előfizetők száma dinamikusan nőtt. Az okokat az olvasó szíve szerint találgathatja.

Biztos, hogy a valóban pártsemleges lapterjesztés javára válna a vezető kormánypárt kedvenc lapjainak?

(P. S. Az olvasó bizonnyal megkérdezi: És a Beszélő hogy áll? Erre csak azt válaszolhatjuk, amit az egyszeri kisbíró, amikor kidobolta, hány ellenséges katona esett el az ütközetben. „Hogy a mieinkből hányan esetek el? Azt odaát dobolják”.)

• Belföld