Az MDF a nyári szünetet követő első frakcióhétvégéjét zárt – és tegyük hozzá szűk – körben rendezte meg.
Képviselőknek feltűnt, hogy a meghívót nem Kónya Imre, hanem a különleges védencséget élvező Salamin András frakciótitkár írta alá, s hozzá az ígért napirendi javaslat helyett egy elődjét, Balás Istvánt anyagi manipulációkkal vádoló feljegyzést mellékelt. A meghívottak egy része rendben meg is jelent, mert azt remélte, hogy végre lezárulnak az áldatlan személyi konfliktusok. Mintegy hatvanan (köztük az „ötvenkettek” többsége) viszont el sem jöttek.
Kónya Imre egyik figyelemre méltó újítása az volt, hogy nem szavaztatta meg az általa szóban ismertetett napirendet, és egyenesen átadta a mikrofont a meghívott előadóknak, többek között Antall Józsefnek. Sokan fölálltak azzal, hogy majd akkor jönnek vissza, mikor a személyi kérdések kerülnek terítékre. A szemináriumokon így csupán mintegy hatvan-hetvenen vettek részt.
Különös módon zajlott le a Balás kontra Salamin ügy is. A vizsgálatra kijelölt etikai bizottság szemrebbenés nélkül elvesztette a Balás által hajdan átadott, Salamin visszaéléseit dokumentáló bizonyítékokat, nagyvonalúan túltette magát a szakértői aggályokon, az elnöklő Szabó Iván pedig elengedte a füle mellett Balásnak a vizsgálóbizottsággal szembeni bizalmatlansági indítványát, sőt az utolsó szó jogán sem a „vádlottnak”, hanem Kónya Imrének adott szót. A részfrakció ilyen előkészítés után szavazott 72:25 arányban Balásnak az elnökségből való visszahívásáról, Debreczeni József időközben visszavont indítványa alapján. Mellékesen megjegyzendő, hogy a legvehemensebb Csurka a pártból, sőt a frakcióból történő eltávolítást is szorgalmazta.
Vagy húszan azt morogták, hogy többé nem jönnek frakcióülésre, több képviselőnek az a benyomása, hogy nem egészen ebbe az MDF-be ragadta hajdan őt a lelkesedése. S azt sem értik, hogy miért lépett a feltétlenül lojális és egyébként – Becker frakciótárs szerint – szakmailag képviselőként legsikeresebb Balás a kárhozat útjára azzal, hogy miután a sajtóban pártja egyik igyekvő tagja megtámadta, ő öt nappal ezután ugyanebben a lapban védekezni merészelt.
- Belföld [6]